Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Balázsi Dénes Adatközlőm, Udvard Róbert tanár (sz. Székelyszentlélek 1933, mh. Székelyudvarhely 2006) visszaemlékezéseiből a következőket tudhatjuk meg: „Más szövetkezeti formák is léteztek, mint a századfordulói keresztény szövetkezetek. A Hangya Fogyasztási Szövetkezet a szentléleki Népházban (ma kultúrotthonban) volt az 1940-es években. Korcsma is létezett. Az épület mögött beálló-színalja volt az átutazó szekerek és lovak számára. (Szentlélek a parajdi sószállítás korában pihenőhely volt. Bérelt lovakkal vontatták ki a megterhelt szekereket a régi baknyai meredek úton. A Szente utcában az út mellett itatóválú állt a szekeresek rendelkezésére. - B. D. meg).) A boltos is ott lakott, ha idegenből való volt. A Hangya Szövetkezet pénztárnoka Hajdó Antal (felszegi) volt. Hegyi István, boltkezelő a bútorzatot Csutak Endrétől vette át (a volt Keresztény Szövetkezet boltkezelőjétől), Fancsali Lajos, Hadnagy István, Farkas nevezetű Hangya (fogyasztási) szövetkezeti boltosok voltak: Benedek Ágota és Lakatos Hajdó József, aki folytatta, majd átment a Kaláka szövetkezeti boltosnak is.2S Üzlete volt Csutak Endrének a Hajdó Béla házában, korlátolt italméréssel. Csutak Endre saját házat épített a cserépvető társulat gyártotta téglából, de nem tudta kifizetni, s így a háza a társulásé lett, amelyet Albert István a társulati tagoktól megvásárolt. Egyenként fizette ki a részüket. Albert István (1894-1966, felesége Bak Vilma 1891-1975) még konyhát, szobákat és az udvaron gépszínt is épített hozzá. Amikor kuláknak tették, vissza kellett költözzön a felesége, Bak Vilma, Pap utcai házába. A kollektív gazdaság, később, fogadott lányuktól, Jucitól (Albert Rolandnétól) vásárolta meg az épületet. Ma Szentlélek falu (Farkaslaka község) tulajdona az épület, amelyben fodrászat, virágüzlet és a közbirtokosság irodája található itt. Üzlet még működött a Lakatos Kántomé (Tóth Pál) házában. A Simó Áron házában korcsma volt, a szekeresek számára beálló hellyel. A Felvidékről származó Palaszkó Arnold (géptulajdonos, magánjáró traktora is volt) a községházát bérelte üzlethelységnek, majd Bíró Dénes az Albert István házában vezetett boltot egy ideig. ” 1944 után is folytatódik a Hangya tevékenysége. A román állami irányítással és ellenőrzéssel működő Federala Cooperativelor Kaláka néven olvasztja be a civilszerveződésű magyar szövetkezeteket 1948-ban. A Kaláka szövetkezet boltja a Népházban működött, és a Hajdó Béla házában működő korcsmában Hajdó Róza volt a kiszolgálónő. A magyar szövetkezeti vezetőket letartóztatják és megrendezett politikai perekben börtönbüntetéssel sújtják.28 29 28 Karpf Hermann, majd Lajos magánboltja és kocsmája a Szentlélek 670 éve monográfiában említett a 48-49. oldalon. 29 Szász Pál, Korparich Ede és társaik, valamint Márton Áron püspök. Lásd BALÁZSI DÉNES: Ne nézze senki csak a maga hasznát..., 72. 140
