Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Balázsi Dénes tűzifa-beszerzés még a lakóházak fűtésére is. Évi termelés 3 katlan cserép volt (kb. 75.000 db cserép). A tagok 30%-os kedvezménnyel vásárolhatták a cserepet saját szükségletükre. Vezetők voltak több alkalommal is id. Szente Albert, Geréb Károly, Geréb Ákos, ifj. Geréb Márton, Szász Márton; részvényesek voltak: Szász Géza, Szász Gáspár, Szász Ferenc, Hegyi Albert, ifj. Geréb András, László Albert, László Bálint (két rész), két farkaslaki ember és mások, akiknek a nevére nem emlékeznek az adatközlők, mert a nyilvántartásuk elveszett. A cseréppel bizonyos mennyiségű téglát is vettettek, mert a katlanba rakásnál kellett a tégla is. A szentléleki kollektív gazdaság megalakulása után még két évig vezette Hajdó Vilma a cserép- és téglagyártást, utána Judit néni (egy udvarhelyi asszony) dolgozott az mtsz. részére. Utóbbi mellett Hegyi László is megtanulta a téglavetést és égetést, és sikeresen folytatta: saját csűrére és lakóházára a téglát feleségével együtt vetette és égette ki 1956-ban, majd egyéni vállalkozással is próbálkozott, kis mértékben. A szentléleki új iskola tégláját Hegyi László égette ki az iskola udvarán. A cserépvetésre az erdők államosítása mérte a legnagyobb csapást: az égetéshez szükséges fát már nagyon nehezen lehetett beszerezni, és a nagy ipari, állami gyárakban előállított olcsóbb cseréppel nem lehetett felvenni a versenyt. A fogyasztási szövetkezet gépesítve és ipari méretekben kezdte gyártania téglát. A kollektív gazdaság is megpróbálta, és az új istállók építéséhez szükséges téglát a Baknya alatti, volt társulati helyről gyártották le. A szövetkezet hozzájutott a kiutalásokhoz, és új tüzelő anyagokkal is kísérletezett, pl. a koksz és az autó gumiabroncsok felhasználásával.36 Farkaslaka Figyelemre méltó az eredmény, amelyet a Tamási Áron, szülőföldünk nagy írójának élete és munkássága kutatása nyomán nyertem. Hogyan viszonyult a szövetkezeti eszméhez és a mozgalomhoz a népe felemeléséért a toll fegyverével harcoló székely író? Értékes kútforrásunk az író minden szülőfölddel kapcsolatos visszaemlékezése, A Bajlátott földön - Számadó írások egy székely falu mai életéből.37 Ebben közli, hogy „amikor kilencszáz huszonhatban hazajöttem volt Amerikából”... - hazakívánkozott Kolozsvárról Farkaslakára. „Ötödik esztendeje nem voltam otthon. (...) En szárnyat véltem érezni a szívem két oldalán. (...) Különös természetük van az ilyen szárnyaknak, mert minden irányírás nélkül oda repítik az embert, ahol a bölcsője ringott.” A szűk családi kör számbavétele után arra kéri Gáspárt, az öccsét, hogy mutassa be neki a gazdaság állapotát. Gáspár válasza lehangoló: 36 Adatközlők: Hajdó sz. Szabó Vilma, 1925, Csehétfalva; Geréb György, 1930, Szentlélek; id. Szente Albert, 1905-1992, Szentlélek; id. Szente Dénes, 1893-1980, Szentlélek; Hegyi László, 1913, Szentlélek. 37 TAMASI ÁRON: Tiszta beszéd. I. Kriterion, Bukarest, 1981. 227, 241, 247, 250-251, 268. 146
