Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)

Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában

Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában

A forrásokban először 1485-ben említik mint várost: Oppidum Wduarhel1, első fennmaradt kiváltságlevele 1557-ből származik.7 8 A központi fekvésének és kiváltságainak köszönhetően fokozatosan megerősödik, ide helyezik a székelyek ispánját, majd főkapitányát, s ez a város lesz a székely peres ügyek felső továbbviteli fóruma.9

A város fejlődésére rendkívüli hatással volt a vásártartás joga. Székelyudvarhelyen a Szent Ferenc-napi (október 4.) vásár első említése 1592-ből való, de nem tudjuk, hogy a helység kitől és mikor kapta a privilégiumot. A piac körül a 16. század végén a módosabb polgárok házaihoz árulóhelyek, ún. kalmárszékek is tartoztak.10 A későbbiekben gyakran említették a piacot. Bethlen Gábor például megparancsolta, hogy akik a piac nyomán élnek, adózzanak a várossal együtt.11 Udvarhelynek 3 országos vására és egy hetipiaca volt. A fejedelmek később is többször szabályozták a vásárral kapcsolatos ügyeket. I. Rákóczi György 1637-ben megtiltotta az idegeneknek, hogy 10 óra előtt gabonát vásároljanak; 1645-ben pedig meghagyta, hogy a vásárvám csak a városiakat illesse meg.12

A folyamatos fejlődés kedvezően hatott az iparosodásra is. Székelyudvarhelyen az első céhek a 16. század második felében jelentek meg: 1556-ban a tímárok, 1572-ben a fazekasok. Mindkét céh Izabella királynétól kapott kiváltságot arra nézve, hogy a város egy mérföldes körzetében a céh tagjain kívül senki nem gyakorolhatja ezeket a mesterségeket. 1579-ben létrejött a szűcs céh is, 1613-ban a szabók egyesültek a szűcsökkel - 1629-ben aztán ismét különváltak -, és privilégiumuk értelmében a kontárokat akkor is büntethették, ha ezek a nemesek házaiban laktak. Szintén 1613-ban alakult a lakatos és pajzskészítő céh, 1630-ban a mészáros céh, 1635-ben pedig a csizmadiák különváltak a tímároktól és önálló céhet hoztak létre.13

Udvarhelynek a megszerzett kiváltságait Izabella királyné erősítette meg 1558-ban, többek között a királybírák joghatósága alól is felmentve őket.14

A folyamatosan növekvő település eredeti határa a 16-17. századra már szűknek bizonyult, ezért a mezőváros a közeli falvak esetében a nagyobb település szívó hatását érvényesíti, ez a szomszédos falvak bekebelezésével, vagyis pusztulásával járt. Ezeket a területeket a mezővárosok általában rendelettel, vétellel vagy cserével szerezték meg. Legtöbb falvat a legna7 SzOkl. in. 108.

8 SzOkl. II. 138.

9 Demény 1976. 17-18.

10 SzO. III. 39-40.

11 SzO. IV. 226-227.

12 PÁL 2003. 57-58.

13 FODOR 1974. 183-184.

14 BENKŐ - DEMETER - SZÉKELY 1997. 148-149.

85