Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Nyárádi Zsolt gyobb székelyföldi város, Marosvásárhely olvasztotta magába. A szakiroda- lom nyolc hasonló települést ismer:15 Benefalva, Gordásfalva, Hídvég, Kisfalud, Kis- és Nagyvásári, Kisudvar, Székelyfalva.16 A fent említett jelenség Székelykeresztúr esetében is tanulmányozható. A késő középkori említésű, de Árpád-kori leletekkel rendelkező Keresztúr- falva és Timafalva a 19. században olvadtak be Keresztár városába, a 20. század első felében a szintén Árpád-kori eredetű Fiatfalva is a város része lett.17 Tanulmányunk ezt a jelenséget szeretné nyomon követni Székelyudvarhely esetében: Gyárosfalva és Szentimre a 16. század utolsó harmadában olvadtak Udvarhely városába, fejedelmi rendelet mondta ki a lakosoknak a városba való települését. A növekvő város területigénye és beolvasztó hatása a későbbiekben kiterjedt Cibrefalvára, Bethlenfalvára, Kadicsfalvára, Szombatfaivára és Felsö-Siménfalvára egyaránt. Gyárosfalva, Szentimre, és Cibrefalva területe ma lakatlan, külterület, szántóföld. Ezeknek a falvaknak a topográfiai beazonosítása az elmúlt években történt meg. Szentimre és Szombatfalva Árpád-kori előzményekkel rendelkezik, Kadicsfalva és Beth- lenfalva középkori eredetűek, Cibrefalva és Felső-Siménfalva pedig a késő középkor folyamán jöttek létre. Nincs biztos támpontunk Gyárosfalva településének kezdeteit illetően, csupán az bizonyos, hogy a középkor végén felszámolják, Udvarhely városához csatolja egy fejedelmi rendelet. A 15-16. századi forrásokból ismert udvarhelyszéki településekből ma pontosan egy tucatot nem találunk a térképen, mivel egy részük elpusztult, mások beolvadtak. Esettanulmányunk az említett Udvarhelyhez csatolt települések történetébe szeretne betekintést nyújtani, amelyek a régészeti terepbejárások és régészeti kutatások eredményeit ötvözik az oklevelek szolgáltatta, főként késő középkori forrásokkal adatolva. 1. Bethlenfalva A Székelyudvarhelytől északra fekvő Bethlenfalva a Bethlen személynév és a birtokos személyraggal ellátott falu köznév összetétele18: Bethlen falva, azaz faluja. Ugyanilyen típusú összetétel Bethlenháza is (Bethlen háza), 15 Azt az addig közkeletű véleményt azonban, hogy Marosvásárhely 6-8 falut teljesen bekebelezett volna, a források alapján megcáfolta Pál-Antal Sándor. Teljesen csak Kisfalud került a város birtokába, Sárvárinak és Székelyfalvának nagyobb része, Benefalvának egy része. Ezekhez általában csere vagy vásár útján jutott a város. Érdekes az 1609. évi szerződés. Ekkor ugyanis fejedelmi jóváhagyással a szentannaiakkal jutottak egyezségre: azok eladták a falut és beköltöztek a városba, ahol 12 jól megépített házat kaptak külsőségekkel együtt, valamint 300 forintot. Az 1614-es összeírásban is az szerepel: „az ott valók eladták volt az falut az vásárhelyieknek, magok pedig az városba mentek lakni és most is ott laknak”. Szintén a városba ment lakni a néhány székelyfalvi is az elnéptelenedett faluból; birtokaikat a város szerezte meg. Ahogy Pál-Antal Sándor megjegyzi, „a város szívóhatása nem is a területszerzésben nyilvánult meg legerőteljesebben, hanem a várost körülvevő települések lakosságának több biztonságot és megélhetési lehetőséget nyújtó befogadásában” (Pál-Antal 1999. 11-12.) 16 BENKŐ - DEMETER - SZÉKELY 1997. 35. 17 NYÁRÁDI - SÓFALVI 2007. 18. 18 Magához a helynév kialakulásához lásd: KISS 1978. 108. 86
