Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Szabó Zsuzsa: „Mária megkoronázása” a csíkszentdomokosi oltárképen
Szabó Zsuzsa eleme a Jézus bemutatása a templomban tábla mustrája. Kevésbé egyező, mint a korábban felsorolt felvidéki táblákon, de az alapmotívum hasonló. Id. Rueland Frueauf első ismert műve egy nagyméretű oltár48, melyet Salzburg város számára készített 1490-91-ben. A salzburgi oltár szárnyak két oldalon négy jelentben ábrázolnak Krisztus és Mária életéből vett eseményeket. Az alakok egymáshoz való viszonya határozza meg és alakítja a jelenetek szűk terét, amit még a szobabelsők kockás padlója és a tájra nyíló ablak illetve ajtó sem ellensúlyoz. Elsősorban a Mária mennybevétele jeleneten érhető tetten, ahol kevés fű és felhők jelentik az egyetlen téralkotó elemet. (7. kép) Lineáris képépítés jellemzi, de nagyon fontos szerep jut a színeknek is. De a szín mindig a vonalnak alárendelt, a lényege, hogy az alakok élesen elkülönüljenek egymástól. Ezért legtöbbször két színbe öltözteti alakjait a mester, egy világosabba és egy sötétebbe, a köpeny árnyalata általában dominál a ruháé felett. Nem jellemző rá a mintákkal díszített ruházat alkalmazása, és bármennyire is anyagszerűségre törekszik, mégiscsak elsősorban kifejezésre használja a színeket, és csak másodsorban a felületek visszaadására.49 Kompozícionálisan a Mária mennybevételéhez hasonlóan felépített szerkezet jellemzi a Csíkszeredái Koronázást is. Mindkét jeleneten szimmetrikus a kompozíció, amelynek fő tengelyében Mária, illetve az Atya és Mária (vonásaikban egyébként nagyon hasonló) figurája áll. Az alakok egymáshoz való viszonya által alakul a tér, Mária térdelő alakja köré szerveződnek a jelenet szereplői. Színhasználata is hasonló jellegzetességeket mutat. Intenzív színeket, pasztell árnyalatokat felváltva használ, az erősek keretezik, elválasztják a lágyabbakat egymástól. Az egyik legfontosabb vonás, amely szorosan összekapcsolja Frueauf bécsi tábláit a Koronázással. A bécsiek közül elsősorban a Mária életéből vett jeleneteken figyelhető meg egy általános derű, boldogság, amely az alakok, mindenekelőtt Mária arcán tükröződik. Hasonlóan a Koronázáshoz, amelynek szintén jellegzetes vonása ez a lelkiállapot, és amely teljesen hiányzik viszont a pozsonyi táblák alakjainak arcáról. Szorosan Frueauf köréhez tartoznak a Grossgmaini mesternek tulajdonított művek is, amelyek közül kiemelném a Prágai Nemzeti Galéria gyűjteményében található Mária megkoronázását ábrázoló tábla.50 (8. kép) A kép kompozíciója szimmetrikusan épül fel. Széles, gazdagon díszített, 48 Belvedere, Bécs, ltsz. 4838-4844. 49 BALDASS, LUDWIG VON: Conrad Laib und die beiden Rueland Frueauf. Wien, 1946. 33-34. 50 Grossgmaini mester: Mária koronázása, 1490-es évek vége, 1435 x 1035 mm, megcsonkítva, ltsz. VO 657/2000 Prága, Nemzeti Galéria. 492
