Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Szabó Zsuzsa: „Mária megkoronázása” a csíkszentdomokosi oltárképen
„Mária megkoronázása” a csíkszentdomokosi oltárképen élesen megrajzolt zöld drapériával borított kő trónuson ül a két azonos arcvonásokkal rendelkező fiatal szakállas férfi. Ruházatúk teljesen megegyező, mindketten világgömböt tartanak kezükben, közösen helyezik Mária fejére a koronát, mozdulatuk is szimmetrikus, enyhe eltérés csak koronáik díszénél látható. Előttük a nézővel szembe fordulva, imádkozva térdel Mária, tekintetét lesüti. Feje fölött a Szentlélek galambját látjuk. A csoport fölött négy angyal lebeg. A színhasználatot is a szimmetria határozza meg. A festő mindössze négy színt használ, a kéket, vöröset, zöldet és fehéret, illetve a háttér aranyát. Mindhárom alak ruhája kék és vörös, de míg az Atya és Krisztus ruhája kék, köpenyük pedig piros, addig Mária esetében pont fordítva használja ugyanezeket a színeket. A köpenyek vörösét a zöld drapéria emeli ki. Az angyalok is ebben a négy színben pompáznak. A két első köpenyének színe zöld és vörös, a két hátsóé vörös és kék, szárnyaik is vörösek és kékek. A Grossgmaini mester kevesebb színnel dolgozik, erőteljesebbé téve a kontrasztokat és megfeleléseket, a csíki tábla mestere lágyabb átmeneteket alkalmaz, ezáltal szorosabbra fűzi az alakok közti viszonyt. Lágy arcvonások jellemzik mindkét alkotás alakjait, a szem-, száj- és orrformák, valamint az isteni személyek szakálla is hasonló kialakítást mutat. A csíki tábla derűje ugyanakkor hiányzik a prágai Koronázásról, utóbbi alakjai ünnepélyesen komolyak. * * * Egyetértek BALOGH JOLÁN megállapításával51, hogy import emlék a csíkszentdomokosi Mária megkoronázását ábrázoló táblakép. Méreteit tekintve kézenfekvő lenne, hogy szárnyasoltár középképe volt valaha a tábla. A 15. század végéről ismerünk olyan műveket, melyek eredetileg is önálló táblák voltak, nem oltár részét képezték. így ezt a lehetőséget a Koronázás esetében sem zárhatjuk ki. Ilyen mű Enguerrand Charonton Mária megkoronázását ábrázoló a 15. század közepén készült táblája52 is önálló darab, nem képezte oltár részét. A 15. század végéről is ismerünk ilyen táblát, a bécsi Stephansdom oltárképén az Istenanya látható koronát tartó angyalokkal és donátorokkal.53 Ikonográfiáját tekintve a csíki Koronázás tábla egyedül áll a középkori Magyarország emlékanyagában. Mária Szentháromság általi megkoronázá51 BALOGH JOLÁN: Az erdélyi renaissance. Kolozsvár, 1943. 124, 139. 52 Enguerrand Charonton: Mária megkoronázása, 1453-54, Villeneuve-les-Avignon, Musée de l’Hospice. Fennmaradt a megbízási szerződés, ahol részletes leírást kapunk a mester feladatáról, illetve a megrendelő elképzeléséről. Az Atyát és a Fiút azonos vonásokkal, míg a Szentlelket galamb formájában kell a festőnek ábrázolnia. In: Schiller 1980. 150-151, 349. lábjegyzet. 53 Hans Siebenbürgen?), Studnickova, Milada: Die Kuttenberger Gradualien. In: Die Länder der böhmischen Krone und ihre Nachbarn zur Zeit der Jagellonienkönige (1471-1526). Kunst-Kultur-Geschichte, szerk. WETTER, EVELIN. Ostfildern, 2004. 125-142. 7. kép. 493
