Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Szabó Zsuzsa: „Mária megkoronázása” a csíkszentdomokosi oltárképen
Szabó Zsuzsa nagyon szűk térben, szorosan egymás mögött, vagy inkább fölött helyezkednek el. Dús, lendületes és mozgalmas drapériaalakítás jellemzi a mester stílusát, jellegzetes az alakok fejformája, domború, magas homlokuk, gömbölyű fejformájuk van. Arckifejezésüket lágy vonások és szelíd derű jellemzi. Az alárajzon ugyanolyan lendületes vonalakkal dolgozik a rajzoló. Egy vonallal alakítja ki az alakok, testrészek körvonalát, csak a ruharedők hajlatainál használ több vonalat, illetve a haj és szakáll esetében apró és sűrű vonalkákat. Minden alkotás esetében felmerül a kérdés, hogy az alárajzot és a kifestést végző személy megegyezik-e, vagy esetleg a vezető mester készítette a rajzot és egy műhelytársa végzete a felületek kifestését. A különböző infrafelvételeken látható sraffozások utalhatnak arra is, hogy nem a rajzot rajzoló mester, hanem egy gyengébb kvalitású mester végezte a kifestés nagy részét, és a satírozások a térbeliség érzékeltetésének megkönnyítése végett kerültek az alárajzra. Oltárképünk esetében az alárajz és a kifestés stílusa azonos jellegű, valószínűsíthető, hogy ugyanaz a kéz készítette a rajzot és végezte a kifestést is. Teljesen hiányoznak a sraffozások, a felületek térbeliségét jelző vonalak, melyek segítséget nyújtanak a későbbi kifestésben, de a kép elkészülte után lényegében elvesztik jelentőségüket. Az alárajzon a sraffozáson kívül előfordulhat a későbbi színhasználatra utaló betűjelzés, vagyis, hogy milyen színűre kell egy-egy ruhát, köpenyt festeni.30 De ennek jelenléte sem egyértelmű utalás arra, hogy más személy végezte volna a kifestést, a legnagyobb mesterek is használták ezt a jelölést saját maguk számára, pl. Jan van Eyck: Albergati bíboros portréja.31 Ilyen jellegű jelzés sincs a tárgyalt táblaképen. * * * A jelenet egyik érdekes részlete Mária kéztartása (4. kép), melynek legközelebbi párhuzamát E.S. mester Krisztus születését ábrázoló metszetén találjuk.32 (5. kép) A két Mária nagyon hasonló testtartásban van ábrázolva, jellegzetes kéztartásuk meglepően azonos. Valószínű, hogy a Koronázás mestere közvetlenül ismerte E.S. mester alkotását. Mária ilyen kéztartással való ábrázolása nem ikonográfiái különlegesség. A 15. század végén és a 16. század elején készült Koronázásokon Mária 30 Példa erre az okolicsnói oltár infraanyaga, melyen nagyon jól megfigyelhető mind a sraffozás, mind a színjelzések használata. Ld. TOROK GYÖNGYI: Farbangaben in der Unterzeichnung am Beispiel des ehemaligen Hochaltars der Franziskanerkirche in Okolicsnó (1500-1510). In: Ex fumo lucem. Baroque studies in Honour of Klára Garas. Budapest, 1999. 38-40. 31 Jan van Eyck: Albergati bíboros portréja, ezüstvessző rajz, ltsz. C 775, Drezda, Kupferstich-Kabinett. 32 Lehrs 23. In: LEHRS, MAX: Geschichte und kritischer Katalog der deutschen niederländischen und französischen Kupferstichs im 15. Jahrhundert. Wien, 1910. 488
