Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Szabó Zsuzsa: „Mária megkoronázása” a csíkszentdomokosi oltárképen
„Mária megkoronázása’’ a csíkszentdomokosi oltárképen ékes Boldogságos Szűz festett képével’’}0 Ez a beszámoló az előző, a 13. században épült templom leírását nyújtja számunkra, hiszen azt csak a 18. század végén bontották le. Ennek alapján elképzelhető, hogy oltárképünket látta a főoltáron. Az erdélyi katolikus egyház 1882-ből származó „eseménytörténeti naplója” említ egy oltárszentelést, amely szintén a korábbi templomban történt, de semmilyen részletre nem tér ki a beszámoló. „1672-ben Domokos Kázmér oltárt szentelt még a régi templom részére. ”n Az ábrázolási hagyomány - melynek megfelelően a későbbi, általában barokk oltárképek ugyanazt a jelenetet ábrázolják, mint a korábbi oltártábla - is igazolhatja, hogy a Koronázás a régi templom oltára lehetett. Domokoson a jelenlegi barokk oltárkép szintén Mária Szentháromság általi megkoronázását ábrázolja, bár itt a Szentlélek galamb alakjában tűnik fel. Az új templom építési számadásából tudjuk, hogy 1800-1808 között több festőnek is fizettek oltárképek festéséért. Ekkor készülhettek a templom jelenlegi oltárképei, melyeket az új templom díszeinek szántak. Valószínű, hogy itt már nem állt a Koronázás tábla oltárkép funkcióban. 3. Kutatástörténet A művészettörténeti szakirodalomban csupán néhány helyen olvashatunk a tábláról, és ezekben is lényegében csak említés szintjén, senki nem foglalkozott vele behatóbban. 1929-ből származik a Mária koronázása táblának általam ismert legkorábbi művészettörténeti említése. LÉSTYÁN JÓZSEF cikke Az oltár c. folyóiratban jelent meg10 11 12, melyben több csíki emlék mellett említést tesz egy csíkszentdomokosi tábláról: „A csíkszentdomokosi töredék valamennyinél [a cikkben említett oltárok] öregebb. Jézus hármas méltóságát ábrázolja. Egymás mellett ül egy és ugyanazon arcvonásokkal a főpap, a király és a próféta. Nagy fatáblára készített olajfestmény ez Dürer modorában. Színei nagyon besötétedtek, aranyozása nagyon lekopott, de így is mélységes hatást gyakorol a szemlélőre.” LÉSTYÁN elsősorban a fennmaradt oltárokról ír, nem bocsátkozik részletesebb elemzésbe. BALOGH JOLÁN egyetlen helyen, Az erdélyi renaissance c. könyvében említi a Koronázás táblát, de import-munkának tartja, és nem foglalkozik vele:13 „Ilyen importemlék a Csíkszentdomokosról származó Mária koronázását 10 Erdélyi római katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyvek és okmányok 1. köt. 1727-1737. Kolozsvár, 2002. 124. 11 Schematismus cleri dioecesis Transsylvaniensis Albae-Carolonae. 1882. 72. 12 LÉSTYÁN JÓZSEF: Csíki szárnyasoltárok. In: Az oltár. 1929. II. évf., 2. 59-60. 13 BALOGH JOLÁN: Az erdélyi renaissance. Kolozsvár, 1943. 124, 139. 483
