Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Szabó Zsuzsa: „Mária megkoronázása” a csíkszentdomokosi oltárképen
Szabó Zsuzsa kiállítást Csíksomlyón rendezték meg 1930 Pünkösdjén. Az ehhez készült katalógus a legfontosabb, művészileg legkvalitásosabb művekről, képzőművészeti, egyház- és népművészeti műalkotásokról egyaránt közöl fényképet: így szerepel a katalógusban zsögödi Nagy Imre festőművész grafikája, a Csíkszentmihályról származó 15-16. századi Szent Mihály-szobor, Árpádkori cibóriumok, füstölők, egy népikerámia-sarok, Kristó János népi fafaragó alkotásai, de nem szerepel - a tárgymutatóban sem - a Koronázás tábla.6 A tárgyak egy részét, melyeket a kiállításon bemutattak, tulajdonosaik véglegesen átengedtek az alakuló intézmény számára, és ezek képezték a múzeum alapgyűjteményét. Ez akkor több mint 140 egyház- és képzőművészeti, valamint népművészeti tárgyat jelentett. Korabeli leltárkönyv hiányában pontos darabszámról nem tudunk. Azt ellenben tudjuk, hogy a megnyitó kiállítást követően, ismeretlen okból kifolyólag, a gyűjteménynek senki sem viselte gondját. Végül két évtized múlva a Csíkszeredába került KOVÁCS DÉNES festőművész-rajztanár a megmaradt anyagot leltározta, rendszerezte, és 1950-ben megalapították a Csíki Múzeumot, melynek kinevezett felelőse KOVÁCS DÉNES lett.7 Az akkori, 1950-es években készült leltárkönyvben sem szerepel a Mária megkoronázását ábrázoló táblakép.8 9 A táblát 1950-ben vagy 1951-ben hozta Kovács Csíkszentdomokosról a múzeumba, de erre nézve dokumentum nem maradt fenn, csupán a szóbeli hagyomány alapján tudunk róla. A legelső valószínűleg erről a képről szóló feljegyzés a múzeum irattárában, az 1952-ből származó augusztusi munkabeszámolóban olvasható: „Lemostuk acetonnal az egyik 1520-ból keltezett oltárképet a bemocskolódott lakkrétegtől, így megtisztult.,XJ A domokosi egyházközség levéltárában, ahol 1748-ig visszamenően megvannak a dokumentumok, semmilyen egyértelmű utalást nem találtam, ami a Koronázásra vonatkozna. Egyetlen forrás látszik igazolni, hogy a Koronázás állhatott oltárként a csíkszentdomokosi templomban. ANDRÁSI ISTVÁN csíki főesperes-részle- ges a faluban tett látogatásáról fennmaradt egy latin nyelvű beszámoló 1731-ből, amelyben elmeséli az egyházközségben látogatása során tapasztaltakat. Itt írja Andrási, hogy „hármas oltár, a Legszentebb Háromság és az 6 A kiállítás katalógusa szerint: „9., 10., 11. számú szoba. Egyházművészet. Ötvös munkák. Szentségtartó az Árpádok korából Régi miseruhák. Közöttük a csíkszentdomokosi egyház tulajdona egy arany brokát, amely a török szultán Apafi Mihálynak ajándékozta palástból készült. Egyházi tárgyú festmények, szobormunkák és egyéb kegyszerekIn: A LXX éves Csíki Székely Múzeum emlékkönyve, szerk. SZABÓ ANDRÁS. Csíkszereda, 2000. 7. 7 SZABÓ 2000. 15. 8 A leltárkönyv dátum nélküli, de befejezetlennek, félbehagyottnak tűnik. 9 CsSzM, 1952. évi dosszié, 242. akta. 482
