Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)

Művelődéstörténet - Nagy Szilvia: A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma

A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma

inek középpontjában a szenvedő Krisztus állt, s így a passiók középpontját a szenvedéstörténet jelentette, nem annyira a teljes üdvtörténet.169

Krisztus szenvedéseinek pontos adatai is megjelennek néhány misztériumban (1733, 1724, 1736). E jelenetek forrása fellelhető a barokk kori ferences kiadványokban, legjellemzőbben a Makula nélkül való tükörben, azon kívül a Stanihurstus-Ozolyi-féle elmélkedésgyűjtemény, az Octava Seraphica, Kájoni Hymnariuma, a Liliom Kertecske c. imakönyv, a Dóri énekeskönyv és Abért István énekeskönyve is tartalmaz ilyen jellegű szövegeket.170 Megjelenik továbbá Krisztus a kalickában (1767, 1769), Amor és Dolor certamenjei (1734, 1761, 1769, 1771, 1773).171

Önálló tanulmányok sora foglalkozik a passiókban megjelenő Mária-jele- netekkel és -siralmakkal. E szövegek is a devóciós passiókra és a dramatikus prédikációkra vezethetők vissza. Az anya-fiú viszonyt egyébként is meghatóan lehetett megjeleníteni, s a hallgatóság egészében ismerős érzések ábrázolására nyílt mód. Mária fájdalmának lefestése a bűnbánat felkeltését szolgálhatta. A planctusok a 10-11. századra vezethetők vissza, ilyen műfajú első összefüggő magyar nyelvű versemlékünk, az Ómagyar Mária-siralom is (1300 k.). További Mária-sirálmák találhatók pl. a Winkler-kódexben (1506), a Nádor-kódexben (1508), a Weszprémi-kódexben (16. sz. eleje) és az Érsekújvári kódexben (1529-31).172 A passiók Mária-siralmait előfordulási alkalmaik szerint MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT a következőképp csoportosította:- betániai jelenet,- keresés-motívum;- kereszt alatti Mária-siralmak;- Pietá, temetés közben;- Mária mint az emberiség közbenjárója;- Mária megfeddi a nézőket.

A Mária-siralmak is közeli kapcsolatban állnak a népi vallásossággal, sok közülük lakodalmi és halotti búcsúztatókra emlékeztet.173 A Júdás- és Mária-siralmakról elmondható, hogy a drámaírók saját igényeiknek megfelelően emelték be művükbe egy-egy népének szövegét, vagyis ugyanaz a szöveg más-más szereplő szájából is elhangozhat.174 A planctusok nemcsak az erdélyi passiózásba épültek be. A PINTÉR MÁRTA ZSUZSANNA és

169 MEDGYESY-SCHMIKLI 2006, 124-146.

170 MEDGYESY-SCHMIKLI 2006, 147-153.

171 Részletesen elemzi és a forrásokat ismerteti MEDGYESY-SCHMIKLI 2006, 153-158.

172 Szövegközlések: RMDE I. 1960, 391-423.; Tanulmányok: KILIÁN 1981; MEDGYESY-SCHMIKLI 1996/97; MEDGYESY-SCHMIKLI 2006, 158-187.

173 FÜLÖP 1897, 40.

174 PINTÉR 1993, 89.

451