Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Nagy Szilvia: A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma
Nagy Szilvia KILIÁN ISTVÁN által 1997-ben Csíksomlyón talált kaj-horvát nyelvű planctus 1687 körül keletkezett. A horvát nyelv jelentős szövegemléke és irodalmi emléke e mű,175 s egyben azt is jelzi számunkra, hogy magyar párhuzamok is lehetségesek. A passiók mellett vagy passió nélküli misztériumokban megjelenhettek teológiai elmélkedések vagy hitviták is például a Szentháromságról vagy az Oltáriszentségről. Ezeknek is jól meghatározható funkciójuk volt a szövegekben: a teológiai ismereteket mélyíthették el. A passiók lelkiségtörténeti forrásait Medgyesy-Schmikli Norbert gyűjtötte össze.176 A passiók elvi jellegzetességeit Szent Ferencig vezeti vissza: misztikájának középpontjában a szenvedő Krisztus állt. A passiók szintén a szenvedő Krisztus alakját jelenítik meg. A bűnök siratásának gondolata Nursiai Szent Benedeknél jelent meg először, majd a ferences hagyományban is megjelent. Aemilianus Nieberle 18. századi német ferences szerzetes Octava Seraphica c. lelkigyakorlat-gyűjteményében megfogalmazza, hogy az ember bűnei állandóan súlyosbítják Krisztus szenvedéseit. Ugyanez a gondolat jelenik meg Guilelmus Stanihurstus Dei immortalis in corpore mortali patientis historia, Moralis Doctrinae Placitis et commendationibus illustrata c. elmélkedésgyűjteményében, melyet Ozolyi Flórián ferences fordított magyarra a 18. században. A Makula nélkül való tükörben is föllelhető ez a gondolat a középkori (gótikus) misztika hatásával együtt. Kimutatható a Vir Dolorum-tisztelet is a csíksomlyói darabokban,177 hasonlóan a közbenjáró Mária, Maria Advocata szerepeltetéséhez (Szűz Mária közbenjár a bűnösökért fiánál).178 A Via crucis kifejezetten ferences hagyomány, nyomtatott verziója is ismeretes.179 Összegzés A ferences színjátszás a magyar iskoladráma-irodalomban sajátos helyet foglal el. Bár a ránk maradt adatok és szövegek tekintetében megállapítható, hogy mennyiségben nem versenyezhet a jezsuita vagy a piarista színjátszással, speciális vonásai, magyar nyelvűsége, a benne megőrződött archaikus elemek különös jelentőséggel ruházzák föl a színjátszás ezen ágát, mely legmarkánsabban a csíksomlyói színi gyakorlatban nyilvánul meg. A 175 LUKÁCS 2000, 111-112. 176 MEDGYESY-SCHMIKLI 2006, 27-34. 177 ERDÉLYI 2005, 799-814. A csíksomlyói passiókban való jelenlétéről: MEDGYESY-SCHMIKLI 2006, 39-41. 178 MEDGYESY-SCHMIKLI 2006, 41-45. 179 SZILÁGYI 2005, 838-846. 452
