Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Nagy Szilvia: A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma
1 tehető) Szent Ferenc-drámánál található: 54 diák nevét közli a különálló füzetben található forrás, ráadásul a felsorolás befejezetlen, tehát még több szereplővel számolhatunk. A nevek a Fiducia in deum esetében nehezen elkülöníthetők: a szöveg 21 szereplőre utal, de csak 19-et sorol fel név szerint. Közülük hétnek a keresztnevét is, a többinek csupán a vezetéknevét közli a forrás, a drámaszöveg egy piszkozata. Kézdi Grácián, Borbély Absolon és Fülöp Fábián (mindkét) darabjánál nemcsak a szereplők nevét, hanem lakhelyüket, osztályukat is ismerteti a forrás. Tima Boldizsár Jeroboámjánál pedig az osztályjelzéseket olvashatjuk. Ezek alapján 29 településnevet ismerünk. A legtöbb név (5) Csíkszentmártonhoz kapcsolódik; a legtöbb településhez csak egy-két név köthető. Csíki települések vannak túlnyomó többségben, de Gyergyó és Háromszék is megjelenik. Azaz látható, hogy a gimnázium az egész környékről fogadta a diákokat. Az ismert osztályjelzések alapján a legtöbbet a grammatista és a szintaxista osztályok tanulói szerepeltek (33 és 29 említés). A rétorok és a poéták harmadennyit, principisták, parvisták és legisták elenyésző alkalommal tűntek fel a színpadon. Bár az adatok csak öt darabbal kapcsolatosak, feltehetjük, hogy az arányok más előadások esetében is hasonlóak lehettek. A neveket átnézve több mindent is megállapíthatunk. 17 név kétszer vagy háromszor is ismétlődik, vagyis egyes diákok az egymás után következő előadásokon fel-feltűntek. A vezetéknevek azonossága arra utal, hogy rokonok (testvérek, unokatestvérek stb.) is jártak egyidőben a gimnáziumba. (Az azonos nevek névrokonságra is utalhatnak, de a közösség zárt volta egyúttal azt is jelenti, hogy - mint ma is - falun szinte mindenki rokona mindenkinek.) A neveket - a kor szokása szerint - félig latinos formában adják meg: a vezetéknév magyaros alakban jelenik meg, de a keresztnév a vezetéknév előtt áll, minden esetben latinos formában. Helyszűke esetén akár rövidítik is. A vezetéknevek írásakor nem törekedtek az egységességre. A település- nevek esetében sem, pl. „Menaság” és „Csíkmenaság”, „Mindszent” és „Csíkmindszent” stb. egyaránt előfordul. Néhány esetben kimaradt a településnév vagy az osztály jelzése. Ennek okaként egyszerű feledékenység tételezhető fel. (A neveket, pontos adatokat és statisztikákat az 1. mellékletben közlöm.) A nézők sokan voltak. Ennek oka, hogy az előadásokat nemcsak a tanulók szülei és a helybéli érdeklődők tekintették meg, hanem a Csíksomlyóra zarándokló tömeg is. Csíksomlyó a 16. századtól volt kegyhely,129 a Szűz Mária-szoborhoz a Mária-ünnepeken és nagypénteken is sokan ellátogattak. Javarészt a környező falvakból érkeztek, s vegyes társadalmi státuszú volt _____________A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma 129 BOROS 1927, 84. 443