Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Nagy Szilvia: A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma
A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma gyar-latin, 1 latin nyelvű), ill. hat (magyar nyelvű) szöveget tartalmaznak. Szintén a csíksomlyói ferences könyvtárban találhatók, csakúgy, mint az a két fekete doboz, melyek 8, ill. 22 darab szövegét tartalmazzák külön kötött papírokon. A kéziratok története meglehetősen kalandos. A gyűjteményekben található szövegekről elsőként FÜLÖP ÁRPÁD adott hírt, majd publikált belőlük szöveget, aztán a szövegkiadás munkáját ALSZEGHY ZSOLT és SZLÁVIK FERENC folytatta.109 Az adatközlésben BÁNDI VAZULnak, a csíksomlyói iskola igazgatójának úttörő a szerepe: 1896-ban megjelent iskolatörténeti tanulmányában bemutatja az iskola és az iskolai színjátszás történetét és közöl 92 drámacímet.110 A két világháború között még foglalkoztak (sajnos elenyésző mértékben) a kéziratokkal, melyeknek a II. világháború után nyomuk veszett. 1959-ben két passiószöveg kézirata a Petőfi Irodalmi Múzeumba került, de ezek még a háború alatt jutottak az országba.111 Ma már tudjuk: a kommunista diktatúra első éveiben a ferences barátok elrejtették a kolostor legértékesebb anyagait: az ősnyomtatványokat, zenei kódexeket, a Kájoni-kéziratokat és az iskoladrámákat. A drámaszövegek a Szűz Mária-szobor alatti dobogóban rejtőztek több évtizeden át, mígnem véletlenül - egy renoválás alkalmával - elő nem kerültek onnan 1980. augusztus 22-én. Az értékes anyag másik részére P. Écsy János László templomigazgató sugalmazására találtak rá 1985. április 11-én. Ezek az iratok a kolostor volt refektóriumának falában, egy befalazott ablaknyüás- ban rejtőztek, sajnos igen rossz állapotban. Nagyobbik részüket szerencsére sikerült megmenteni. A politikai viszonyok miatt a kéziratok és az ősnyomtatványok sorsa 1990-ig még elég hányatott volt, azóta visszakerültek Csíkba és kutathatók. A kéziratok sorsáról, azok felfedezéséről MUCKENHAUPT ERZSÉBET számolt be részletesen.112 A szövegek többsége másolat, bár nem kizárt az autográf szerzői kéziratok léte sem (a névről ismert szerzők kézírását sem ismerjük, így a szerzői kéziratokat beazonosítani nem tudjuk). A passiókötetet többen, feltehetően fiatal fráterek vagy diákok másolták, ezt igazolja, hogy az íráskép meglehetősen változatos: hol gondos, hol hanyag munkára utal. A kisebb kötetek és a különálló füzetek írásképe rendezett: PINTÉR MÁRTA ZSUZSANNA feltételezi, hogy - a passiókötettel ellentétben - ezeket akár a szerzők is másolhatták.113 109 FÜLÖP 1892; 1894; 1897; ALSZEGHY-SZLÁVIK 1913. 110 BÁNDI 1895/1896. 111 PINTÉR 2003, 14. 112 MUCKENHAUPT 14-18. A kéziratok leírása: 24-25.; 106-108.; 112-125. 113 PINTÉR 2003, 16. 439
