Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Nagy Szilvia: A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma
Nagy Szilvia A BÁNDI által felsorolt címek közül tizenkettőt nem sikerült azonosítani, vannak azonban nála nem szereplő szövegek is. Összesen 97 szöveget ismerünk.114 Közülük tizenegy biztosan jezsuita eredetű, a többi - PINTÉR MARTA ZSUZSANNA feltételezése szerint - „a korabeli viszonyok között” eredeti darab. 5. A Mária Társulat szerepe a színjátszásban A színjátszásban Csíksomlyón is fontos szerepe volt a Mária Társulatnak. Az alapítást Szabó Benedek kezdeményezte 1730-ban, s még ez év október 16-án megjelent XII. Kelemen pápa Cum sicut accepimus c. megerősítő bullája. Az intézmény újabb intézményeket is létrehívott önmagán belül. A tagfelvétel 1731. július 2-án kezdődött ünnepélyes keretek között.115 A tagok - kiknek létszáma gyorsan gyarapodott - a valláserkölcsi nevelés mellett fontos feladatuknak tartották a magyar nyelv ápolását és az ifjúság szónoki ügyességének a fejlesztését116. Mivel kápolnához vagy imaházhoz kellett kapcsolódniuk, ilyennel nem rendelkezvén, a tagok a gyűléseket kezdetben a szeminárium nagytermében, majd 1734-től az újonnan épült oratórium és színházterem épületében tartották. A színielőadásokkal való kapcsolat azonban nem csupán külsődleges: a Mária Társulat kezdi szervezni a színjátszást, a tagok gyűjtenek pénzt a kiadások fedezésére, karbantartják a színjátékoknak helyt adó színt, megvásárolják a szín előtti kertet (1774), szekrényt csináltatnak a drámakéziratoknak, sőt azok rögzítésére könyvet is készíttetnek, részt vesznek az előadásokon - gyakorlatilag már a kezdetektől fogva117 egészen 1784-es megszüntetésükig (ez a színjátszás anyagi bázisának eltörlését is jelentette).118 6. Az előadások körülményei Az előadásokat kezdetben az oratórium földszinti termében tartották, majd az 1740-es évektől az iskola mellé épített deszkaszínben, ahol talán még ülőhelyek sem voltak.119 Az építményt többször renoválták (1748, 1751, 1775), 1780-ban leégett, újjáépítették és 1781-ben felavatták.120 A kert 114 PINTÉR 2003, 16. 115 BOROS 1927, 157-158. 116 SÁVAI 1997, 120. 117 SÁVAI 1997, 120-121. 118 PINTÉR 1993, 41-42. 119 KILIÁN 2003, 27. 120 FÜLÖP 1897; PINTÉR 1993, 45.; KILIÁN 2003, 26-31. 440
