Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Nagy Szilvia: A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma
Nagy Szilvia vissza vallási elképzelésekre. A jezsuita történelmi és társadalmi drámák is a szenvedéstörténetet ahegorizálják, tehát a misztériumokon alapulnak.65 A hős gyermekszereplők felvonultatása - bármely témában - pedig példaértékű lehetett a diákság számára az erkölcsös életvitel, a követendő példa tekintetében.66) A jezsuita művek, szövegek - melyek egész Európában vándoroltak67 - mindamellett gyakran jelentették (többek között) ferences előadások nyersanyagát is,68 főként Erdélyben, ahol közel voltak egymáshoz a jezsuita és a ferences (valamint a minorita) iskolák.69 Mind a jezsuiták, mind a ferencesek ritkán játszottak a karácsonyhoz kapcsolódó előadásokat, gyakoribbak voltak a húsvéthoz, a pünkösdhöz és az űrnapjához kötődő művek.70 A jezsuita előadások egyik legjellemzőbb vonása a reprezentativitás. A rend előadásai erőteljes látványelemeikkel, pompájukkal is lenyűgözték a nézőközönséget. A Jézus Társaság gazdagsága és az előkelőbb körökben tapasztalható népszerűsége tette ezt lehetővé egész Európában.71 Szintén összeurópai tendencia, hogy a szegényebb ferenceseknek nem tellett hasonló fényűzésre - a reprezentativitás helyett náluk a pragmatizmus határozta meg az előadásokat. A jezsuiták szívesen áhítottak színpadra olyan darabokat, melyekben a szereplők száma igen nagy volt. Ez nemcsak a reprezentativitást, de a nézőközönség létszámát is növelte, hiszen a szereplő diákok szülei, rokonai biztosan megtekintették az előadást.72 Ezzel szemben a ferenceseknél elenyésző a 100 fölötti szereplőlétszám.73 A szerelmi motívumot mindkét rend igyekezett távol tartani a színpadtól74 - bár a nőket a jezsuiták sem tudták kizárni a színjátszásból, bármennyire is ez volt az óhajuk. A gazdag pártfogók egy része ugyanis nő volt, s ők gyakran jelenhettek meg díszvendégként egy-egy előadáson. Sőt egy idő után a közrendű asszonyok is a látványosságok megtekintésére törekedtek.75 A zenei és táncbetéteket mindkét rend egyaránt kedvelte.76 Ez a középkori és reneszánsz szokásokra vezethető vissza: a vallásos színjáték65 A témával bővebben foglalkozott PINTÉR 1993, 98-99. ill. NAGY J. 2003. 66 ALSZEGHY 1911, 114.; VARGA-PINTÉR 2000, 14. 67 Irena Kadulska említi a francia jezsuita szerzők műveinek belorussziai adaptációit - KADULSKA 2003, 165. 68 KILIÁN 1992, 42. 69 DEMETER 2000, 325. 70 KILIÁN 2002, 52. és PINTÉR 1993, 42-43. 71 Pl. Irena Kadulska bemutatja a polocki (Belorusszia) jezsuita színpad lenyűgöző elemeit: „magic lanterns, the liking of maritime scenes, ships sailing and sinking, pyrotechnic effects”. - KADULSKA 2003, 165. 72 KILIÁN 2002, 120. 73 PINTÉR 1993, 76. 74 JABLONKAY 1927, 4. 75 GRIFFIN 1997, 46. 76 KILIÁN 2002, 68. és PINTÉR 1993, 51-52. 434
