Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Nagy Szilvia: A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma
A szerzőkről ill. színrevivőkről keveset tudunk. A szerzőség kérdését nemcsak az bonyolítja, hogy a korban más elveket vallottak erről,43 hanem a kompilálás, átdolgozás igen elterjedt gyakorlata is. PINTÉR MARTA ZSUZSANNA 27 ismert drámaszerzőt említ monográfiájában.44 Egy kivétellel mindannyian fiatal tanárok voltak (25-33 évesek) - sok más rend szokásaihoz hasonlóan tehát a ferenceseknél is a fiatalok feladata volt az előadások létrehozása. A tanárok drámaelméleti és dramaturgiai előképzettséggel rendelkezhettek, ami esetleg jezsuita alapokon állt, de vélhetőleg annál kevésbé igényes volt. Kevés kéziratos poétika maradt fönn, de vélhetőleg több ilyennel is rendelkeztek az iskolai könyvtárak.45 A ferences darabok sajátos egységben ötvözték - a középkor technikájához hasonlóan - a szent témát és a hétköznapi (profán) hátteret, ami a nyelvi megformált- ságban is tetten érhető olykor: a színpadi dikció közel áll a népi szólásmódhoz, a népi kultúrához.46 Gyakori a népköltészeti elemek feltűnése is az előadások során (Mária-siralmak, népénekek). Az előadókról (a szereplő diákokról) szintén kevés az információnk. A meglévő adatokból az derül ki, hogy az előadások általában egy-egy iskola egészének a produkciói voltak, azaz a szereplők több osztályból kerültek ki. (Egy-egy osztály vagy egy-két osztály előadásáról szórványos adatok vannak csak.47) A női szerepeket a ferencesek is fiúkkal, a fiatalabb diákokkal játszatták. Szerelmi szál nincs a darabokban.48 A nézők társadalmi összetétele vegyes lehetett: az előkelők mellett a köznép (parasztok, iparosok) is részt vehettek az előadásokon. Vélhetőleg szokás volt a hangos vélemény- nyilvánítás, a közbekiabálás vagy füttyögés.49 A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma 2. A ferences színjátszás a korabeli iskoladráma egészében A ferences színjátéknak a korabeli felekezeti iskolák színjátszásában megvan a maga sajátos helye érdemei, jellegzetességei, hiányosságai alapján. Mint arra KILIÁN ISTVÁN is rámutatott, bizonyos rendi sajátosságok fölismerhetők az iskoladráma egészén belül: a jezsuitákhoz a színpadtechnika fejlettségét, az elméleti és dramaturgiai ismeretek gazdagságát, a piaristákhoz a komédiák, Plautus és Terentius hazai megjelenítését és a 43 A drámák nem annyira a „műalkotás” fogalmához, mint inkább a tankönyvekhez álltak közel: céljuk nem a gyönyörködtetés, hanem a tanítás volt. 44 PINTÉR 1993, 74-75. 45 PINTÉR 1993, 68-71. 46 JÁNOS 2003, 148. 47 BITTENBINDER 1911, 155. 48 PINTÉR 1993, 76-77. 49 PINTÉR 1993, 79-82. 431
