Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Nagy Szilvia: A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma
Nagy Szilvia magyar nyelvűséget, a pálosokhoz a tragédiákat és a modern vígjátékhoz hasonló közjátékokat, a ferencesekhez a magyar nyelvűséget és a középkori hagyományok megőrzését, a reformátusokhoz az eredetiséget és a realista életjeleneteket köthetjük.50 Az iskolai színjátszás teljes palettáján belül (mennyiségi és minőségi reprezentativitásuk miatt) a jezsuita és a piarista, valamint (a ferencesekéhez legközelebb álló) minorita színi szokásokat érdemes megvizsgálni a ferencesekhez viszonyítva. A ferences színjátszás a katolikus színjátszáson belül viszonylag nagy jelentőségű. A fennmaradt adatok száma nem közelíti meg a jezsuita és a piarista adatokét,51 de a többi szerzetesrendét, ill. az egyéb intézményekben előadottakét meghaladja. Még jelentősebb a fennmaradt drámaszövegek, azon belül is a magyar nyelvű darabok jelentős száma. A 62 magyar nyelvű ferences szöveggel szemben csupán kb. 35-40 (magyar nyelvű) jezsuita52 és 49 piarista53 áll. A passió műfajában pedig még egyértelműbb a ferences (csíksomlyói) fölény. Azaz a jelenből folytatott drámatörténeti vizsgálódás számára a ferences színjáték még nagyobb jelentőséggel rendelkezik, mint a 18. századi színi életben. Különös jelentősége van Csíksomlyónak, ahol - a fennmaradt adatok és szövegek nagy számának és összefüggő voltának köszönhetően - folyamatosságában és úgyszólván teljességében vizsgálható a helyi és ezen keresztül az általános iskolai színjátszás. A két nagy színjátszó rendtől, a jezsuitáktól és a piaristáktól jól megfoghatóan különbözik a ferences színjáték. A jezsuitáktól való különbözést a két rend céljának eltérése is magyarázhatja, bár a jezsuita Ratio Studiorum54 nemcsak a Jézus Társaság, hanem a többi rend színjátszó szokásait is sokban meg kívánta határozni.55 A Ratio Studiorum megszabja többek közt az előadások számát (évente egyszer56), nyelvét (latin), előírja a szöveg cenzúrázását.57 A jezsuiták oktatási célja az egyház számára hasznos ifjak képzése volt, ellentétben a ferencesek elsősorban hitéleti, erkölcsi céljaival.58 Ez okozza például azt, hogy a jezsuiták az egyházi életben 50 KILIÁN 2000, 9. 51 A számadatokat közli VARGA-PINTÉR 2000, 11. ill. KILIÁN 2004, 345. 52 PINTÉR 1993, 106.; PINTÉR 2003, 17.; CZIBULA 2000, 343. Az RMDE XVIII. 4/1-2. összesen 17 magyar nyelvű jezsuita drámaszöveget tartalmaz. 53 PINTÉR Márta Zsuzsanna 25 magyar piarista szöveget említ (Pintér 1993, 107.). Az RMDE XVIII. 5/1-2. öszesen 49 magyar nyelvű piarista drámaszöveget tartalmaz. 54 A Ratio Studiorum rögzítette a Loyolai Szent Ignác korából eredő szabályokat az iskolai színjátékokkal kapcsolatban. A szabályokat azonban gyakorta megszegték, ezért a szabályzat vizsgálata csupán historiográfiai érdekességgel szolgálhat a kutató számára. - Griffin 1997, 45. 55 KILIÁN 2002, 45. 56 DUHR 1896, 136-148. 57 JABLONKAY 1927, 3-4. 58 Sávai János megjegyzi, hogy minden csíksomlyói darab nevelő-oktató, nem szórakoztató célból született. - SÁVAI 1997, 123. 432
