Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Nagy Szilvia: A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma
Nagy Szilvia hasonlók lettek volna a jezsuitákéhoz. Mivel azonban nemigen volt pénzük ilyesféle fényűző színpadraállításra, tervek sem készültek, s így a legmegbízhatóbb információforrásaink a drámaszövegek, ill. a rendezői utasítások. Ezekből következtethetünk egy-egy kellék, szerkezet vagy pl. a függöny használatára. (A 181. században az iskolaszínpad már mélyszínpad volt, s ezen a díszlet elődjének a festett függöny tekinthető. Ezzel könnyen és gyorsan megoldható volt a jelenetváltás. A jezsuitáknál ezt a megoldást egy idő után a díszletépítés váltotta fel, de - DEMETER JÚLIA megállapítása szerint - a szegényebb piaristák tovább használták a festett függönyt.36 Ugyanez lehetett igaz a szintén szegény ferencesekre. A források szerint Csíksomlyón is voltak festett díszletfüggönyök.) Mindamellett lehettek átfedések a jezsuita és a ferences szcenika között, mindenekelőtt a fontos és egyben viszonylag olcsón megvalósítható díszletelemek körében: Krisztus a kereszten, a szenvedés eszközei, Krisztus öt sebe, a halál és fegyverei.37 A modernebb, egyben drágább színpadi térszerkezetek alkalmazása azonban nem bizonyítható. Mindazonáltal mindkét felekezet esetében elmondható, hogy a színjátékot kezdetben a templomban adták elő. STAUD GÉZA meg is állapítja, hogy a templomtér kettős tagolása jelenik meg a színház tagolásában.38 A jelmezekre csak akkor utalnak a ferences szövegek, amikor annak dramaturgiai funkciója van. Az allegorikus alakok ruháját vélhetőleg emblémagyűjtemények segítségével állították össze, amelyek igen elterjedtek voltak, ezért feltételezi PINTÉR MÁRTA ZSUZSANNA a használatukat.39 Szintén a rendezői utasítások adhatnak - meglehetősen foghíjas - képet a színészi játékról.40 Tudjuk azt is, hogy a hangeffektusokat, az énekszámokat, a zenés és táncbetéteket meglehetősen kedvelték a ferences előadások. Szinte minden ránk maradt szövegben találunk utalást énekes részre (még ha a dallamjelzés vagy a szöveg nem is maradt minden esetben fönn). Ezek vagy a jelenetek elválasztására szolgálnak, vagy dramaturgiai funkciójuk van, esetleg a darab tanulságát foglalják össze. Feltételezhető, hogy a közönség által is ismert népénekek gyakran megjelentek a darabokban, s ez esetben a hallgatóság együtt énekelhette azokat a színészekkel.41 Az énekeket gyakran allegorikus szereplők adták elő hangszerkísérettel.42 36 DEMETER 1989, 149. 37 KNAPP 2003, 182. 38 STAUD 2000, 215. 39 PINTÉR 1993, 46-48. 40 PINTÉR 1993, 50. 41 SZLÁVIK 1906/07, 9. 42 PINTÉR 1993, 51-52. 430
