Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Nagy Szilvia: A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma
farsangi játékról.29 PINTÉR MÁRTA ZSUZSANNA témájuk szerint is osztályozta a ferences darabokat.30 Összefoglalásából kiderül, hogy a művek túlnyomórészt vallási témájúak (82), a világi téma másodlagos szerepet játszott (44). A vallásos műveknek több mint a fele (43) misztériumjáték, ebből is 41 passió. Jelzik ezek az arányok is, hogy a ferences színjátszásnak legalapvetőbb vonása a spirituális vonulat. Az előadások színhelye többféle volt. Általában az iskola dísztermében kerültek színre a darabok, ha volt ilyen (Körmöcbánya, Szombathely, Csíksomlyó). Ha nem rendelkeztek megfelelő helyiséggel, akkor gyakran a szabad ég alatt adták elő a drámákat (Mikháza, Szombathely, Csíksomlyó, Gyöngyös), ezért napközben zajlottak az előadások. Arra is van adatunk, hogy az előadás templomban (Zombor) vagy a rendház ebédlőjében zajlott (Zombor, Szabadka), esetleg az udvaron (Baja). Esztelneken fából ácsolt színházépületet emeltek, hasonló szín vagy pajta lehetett Csíksomlyón és Körmöcbányán is. Körmöcbányáról van olyan adatunk, mely magánháznál történt előadásról tudat. Általában az mondható el a helyszínekről, hogy nem annyira a helyiség díszes volta, mint inkább a mérete szabta meg a színteret: az előadást nemcsak az iskolához tartozók (szülők), hanem helybeli lakosok, zarándokok is megtekintették. Ez akár több ezres tömeget is jelenthetett.31 A díszletekről nagyon keveset tudunk, alig maradt adatunk erről a kérdésről. A színpadképről a sok tekintetben mintaként szolgáló jezsuita színpadi adatokból vagy pedig a drámaszövegekből nyerhetünk információt. Különleges forrásunk a soproni jezsuita színpadról fennmaradt, idehaza és Európában is egyedülállónak számító színpadkép-gyűjtemény. E gyűjteményből sok következtetés levonható a jezsuita színpad felszerelésével, a díszletekkel, a kellékekkel és a jelmezekkel kapcsolatban, sőt feltárható a „háttérintézmények” (díszletfestő műhely, technikai felszerelések, ill. azok készítése) munkája is.32 Tudjuk, hogy a jezsuita színpad volt a legmodernebb technikai értelemben is, s ez nemcsak a fejlett Nyugat-Európában, hanem idehaza is igaz volt. Például a selmeci színpadon olyan gépezetet alkalmaztak, melynek forgatásával húsz színváltozást lehetett véghezvinni.33 A soproni gyűjtemény nemcsak a színrevitel módja, hanem az előadások tárgya tekintetében is fontos forrás lehet.34 Vélhetőleg a ferencesek is hasonló szcenikai megoldásokat követtek volna,35 ha anyagi feltételeik A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma 29 PINTÉR 1993, 42-44. 30 PINTÉR 1993, 54-60. 31 PINTÉR 1993, 44-46. 32 KNAPP 2003, 175. A témával foglalkozik még SZILÁGYI 1989. 33 POLÁKOVÁ 1997, 75. 34 SZILÁGYI 1989, 95. 35 Ugyanis a sikeres tervek elterjedtek Európa több színpadán is. - KNAPP 2003, 176. 429
