Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Nagy Szilvia: A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma
Nagy Szilvia ferences gimnáziumhoz és színjátszó központhoz. Az ismert drámaszövegek szinte egésze ugyancsak ide kapcsolódik (104-ből 97). Ebből a szöveganyagból PINTÉR MÁRTA ZSUZSANNA 89-et tekint eredeti ferences darabnak. Ezek - egy (nyomtatott) kivétellel - kéziratban maradtak fönn.21 Az adatok közül a Filius prodigus és a Jesu fily Mariae származik a 17. századból, de előadásukról (helyszín, szereplők) semmilyen konkrét ismeretünk nincs.22 Mindkét darabban megjelenik a frigyszekrény az Oltáriszentség előképeként. A harmadik 17. századi mű egy kaj-horvát nyelvű devóciós passió, mely a csíksomlyói nagypénteki misztériumokhoz közelebb áll az előbbieknél. Szerzője, Knezajich a szöveget úgy hozta magával Erdélybe más könyveivel együtt. Elemeinek többsége Laskai Osvát devóciós passióira és néhány 18. századi csíksomlyói passióra is emlékeztet.23 A 18. században az első adataink Csíksomlyóról származnak (1721-től).24 A továbbiakban szinte minden évhez kapcsolódik színjátszó adat. Az előadások megszervezésében sok iskolában kiemelkedő szerepet vállaltak a Mária Társulatok. Az első ilyen szervezetek a 16. században jöttek létre a tanulóifjúság körében.25 Magyarországon hamar, már a század végén megjelentek, a 18. századra pedig szinte minden iskolában találunk Mária Társulatot. A tagok Mária tiszteletére, az irgalmasság gyakorlására, naponkénti misehallgatásra és legalább havonkénti áldozásra kötelezték magukat.26 A felvételi eljárás komoly procedúra volt, a jelöltekre nemritkán próbaidő várt; a felvételi aktus díszes felvonulással járhatott együtt.27 1784-ben II. József megszüntette a Mária Társulatokat, azok vagyonát pedig kincstári vagyonná minősítette. Ez több helyütt a színjátszás végét is jelentette. A ferences előadások többségét valamely egyházi ünnephez köthetjük.28 A csíksomlyói adatok nagy száma hozza magával, hogy a legtöbb előadás nagypénteken (51) vagy ahhoz közeli időpontban (2) volt. Pünkösdkor 9, Nagyboldogasszonykor vagy környékén 3, feketevasárnap 2, úrnapján 3, Krisztus mennybemenetelének napján 1 előadás volt. Hét előadást rendeztek különböző szentek ünnepnapjain: Szent Antal (2), Szent Adalbert (2), Szalézi Szent Ferenc, Szent Katalin, Szent György (1-1). A világi alkalmak közül a legjellemzőbb az év végi előadás volt (7 előadás), ill. van egy adatunk 21 PINTÉR 1993, 32-33. 22 KILIÁN-PINTÉR-VARGA 1992, 95. 23 A darabról részletesen: LUKÁCS 2000 és LUKÁCS 2003. 24 KILIÁN-PINTÉR-VARGA 1992, 44. 25 BÁNDI 1893/94, 1. 26 PINTÉR 1993, 41. 27 BOROS 1943, 159. 28 A színjátszó alkalmak osztályozásához 1. KILIÁN 1992, 172-174.; PINTÉR 1993, 42-44.; CZIBULA 1997. 428
