Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Medgyesy S. Norbert: „Pro Festo Corporis Christi” – Eucharisztia-vita (1727) és úrnapi játék Csíksomlyón
Eucharisztia-vita (1727) és úrnapi játék Csíksomlyón Mert ez ontatik ki sokaknak kedveert, Az egesz világnak üdvözüléséért,25 Rut czőgéres vétkét le mosatásáért, Emeg halt telkeknek fel támadásáért.26 27 Az egyező szövegrész az 1727-ben színre vitt Eucharisztia-vita esetében viszont úrnapi előadást sejtet. A Statio quarta (1727) rendezői utasítása ésszerű bizonyítékokat irányoz elő a jelenthez: „Rationibus probatur reális praesentia Christi sub speciebus Eucharysticis”21 A 4. állomásnál elsőként megszólaló Angelus Primus szerint a kenyér és a bor imádása bálványozás lenne, ha Krisztus teste és vére nem lenne benne jelen valóságosan. Utal az ószövetségi Zakariás könyvének 13. és Izajás könyvének 2. fejezetére, mert mindkét szakasz arról szól, hogy az Úr teljesen elpusztítja a bálványokat. Ha az Eucharisztia imádása csak bálványozás lenne, akkor - az idézett bibliai könyvek prófétai jövendölései alapján - az Istennek saját testét és vérét kellene megsemmisítenie a végidőkben? Ez nyilván lehetetlenség. Angelus Secundus viszont ellentmond az elhangzottaknak, ezzel a stációjárás átvált hitvitába. 0 János evangéliuma 6. fejezetére hivatkozva állítja, hogy Krisztus csak „példában, czimerben es jelben" van jelen e szentségben, nem valóságosan. Közben Szent Ágoston bibliamagyarázatára hivatkozik. Angelus Tertius a valóságos jelenlétet védi, de Angelus Quartus ez ellen vall. Angelus Quintus a magát messiásnak állító Antichristus eljövetelének veszélyére hívja fel először a figyelmet, majd arra emlékeztet, hogy Krisztus nem a szenvedő formában, hanem megdicsőült teste formájában van jelen az Oltáriszentségben. Angelus Sextus az Apostolok Cselekedetei 16. fejezetére hivatkozva állítja, hogy Krisztus nem lakik e Szakramentumban. Megvizsgáltuk az említett bibliai fejezetet, de nincs szó benne az Eucharisztiáról. A vita, és egyben a színdarab zárásaként Angelus Septimus káromlásnak nevezi Angelus Sextus ezen kijelentéseit. Az 1727-ben előadott Eucharisztia-vitáról összefoglalásként elmondható, hogy nem nagypénteken, hanem nagycsütörtökön délután vagy Űrnapján mutathatták be. Erre a 3. állomásnál olvasható egyes szám első személyű Krisztus-monológ és az úrnapi játékból való átvétel utal. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy ez a színjáték nem jelenetekre (scena) van osztva, hanem állomásokra (statio). Ezért elképzelhetőnek tartjuk, hogy valamiféle körmenetben adták elő, ezenkívül a cselekménye nem kapcsolódik a szenvedéstörténethez. Angelus Tertius a 4. állomásnál áldozásra szólítja fel 25 üdvözülésért [értelem szerint javítva] 26 1727. Statio 3. Angelus Tertius szavai. Liber exhibens... 777. 27 1727. Statio 4. Liber exhibens... 768. 353
