Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Medgyesy S. Norbert: „Pro Festo Corporis Christi” – Eucharisztia-vita (1727) és úrnapi játék Csíksomlyón
Eucharisztia-vita (1727) és úrnapi játék Csíksomlyón az apostoloknak (Mt 26,17-29; Jn 13,21-27). Ez az esemény a kínszenvedés napja előtt, nagycsütörtökön este történt Jeruzsálemben. A kereszténység a nagyheti gyász miatt nem ünnepelhette méltóképpen az Eucharisztiát, ezért - és más történeti okokból - a latin rítusú nyugati egyház vezetője, IV. Orbán pápa 1264-ben külön ünnepet rendelt el az Eucharisztia imádására a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön, voltaképpen a húsvét utáni 60. napon. Ez az ünnep lett Űrnapja, amely mindmáig a liturgikus év egyik legfényesebb napja. Az ünnep liturgikus szövegeit a domonkos rendi hittudós, Aquinói Szent Tamás költötte.1 A miséhez ezen a napon ünnepélyes körmenet tartozik. Az úrnapi precessziónak a négy égtáj felé négy állomása (stációja) van, ahol az oltároknál a pap evangéliumi részletet olvas fel, könyörgést recitál, majd megáldja a körmenet résztvevőit és a települést. Az ünnep körmeneti jellege alkalmat adott a barokk korban újjáéledő katolikus egyháznak, hogy látványosságokkal, jelmezes felvonulásokkal, versezetek (carmine, rythmi) deklamálásával, az egyes oltároknál bemutatott kisebb színdarabokkal gazdagítsa az ünnep méltóságát, és elmélyítse a résztvevőkben az Eucharisztiára vonatkozó hittételeket. Az anyanyelvű, vallásos tartalmú színjátszás a 18. századi Magyarországon a csíksomlyói ferences gimnáziumban virágzott leginkább. Pintér Márta Zsuzsanna adatai szerint a legtöbb előadást nagypénteken tartották Jézus szenvedéstörténetét bemutatva.2 Dolgozatunkban az 1727-es passiójáték függelékeként olvasható Eucharisztia-diskurzust és a szintén 18. századi, önálló csíksomlyói úrnapi játékot tárgyaljuk. Mindkét színdarab kézirata a Liber exhibens Actiones parascevicas... című kötetben3 maradt fenn. 1 RADÓ POLIKÁRP: Az egyházi év. Szent István Társulat, Budapest, 1957. 149-150; Radó, Polycarpus: Enchiridion Liturgicum. Complectens Theologiae Sacramentaüs et Dogmata et Leges. l-II. Herder Kiadó, Roma - Freiburg - Barcinona, 19652. 511-639, 1281-1289; Éneklő Egyház — Római Katolikus Népénektár liturgikus énekekkel és imádságokkal. Szent István Társulat, Budapest, 1985. 710-717; Az ünnep művelődéstörténeti és néprajzi vonatkozásairól; BÁLINT SÁNDOR: Ünnepi Kalendárium I. (Karácsony, húsvét, pünkösd). Mandala Kiadó, Szeged, 1998. 453-475. 2 KILIÁN ISTVÁN - PINTÉR MÁRTA ZSUZSANNA - VARGA IMRE: A magyarországi katolikus tanintézmények színjátszásának forrásai és irodalma 1800-ig. Szerk. VARGA IMRE. Argumentum Kiadó, Budapest, 1992. 44-77; PINTÉR MÁRTA ZSUZSANNA: Ferences iskolai színjátszás a XVIII, században. Argumentum Kiadó, Budapest, 1993. 114-127. A drámaszövegek forrásainak könyvészeti leírása: MUCKENHAUPT ERZSÉBET: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Könyvleletek, 1980-1985. Balassi Kiadó, Budapest. Polisz Könyvkiadó, Kolozsvár, 1999. 106-108, 112-125. 3 Liber exhibens Actiones parascevicas... Ab anno 1730 usque ad annum 1774 diem április 27. Libellus, Scholarum Csik Somlyoviensium, nihilominus Mediam Syntaxeos, ac Grammatices signanter, specialiter concernens, et continens Repraesentationem, Enucleationem Mysteriorum Passionis Dominicae, seu Actiones Tragico-Parascevicas, Devoto Populo ad aedificationem quott Annis exhiberi solitas, in usum faciliorem Moderatorum sedulo congestas. Confectus 1774. Jelzete: Csíksomlyói Ferences Kolostor Könyvtára, A VI 6/5274. Terjedelme: 1344 p. (Továbbiakban: Liber exhibens...) 347
