Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Kurta József Tibor: A kolozsvári könyvkötőcéh 1809-es szabályzata
Kurta József Az 56 beírt oldalt tartalmazó kézirat a céh megszűnése után, 1896-ban került az Erdélyi Múzeum Egyesület Kézirattárába I. D. 12. I. leltári számmal. 1967 óta a Román Nemzeti Levéltár kolozsvári fiókja őrzi, a céhiratok gyűjteményében a könyvkötő céh iratkötegének első darabja. A kötetben leírt artikulusokat gróf Bánffy György, Erdély kormányzója 1808. december 19-én erősítette meg és írta alá, neve alá pedig az Erdélyi Főkormányszék pecsétje került.12 A Városi Tanács 1809. augusztus 7-én kelt, 1911-es számú rendeletével fogadta el a céh alakulását.13 Ezután az artikulusokat a Királyi Fő Igazgatótanácshoz küldték jóváhagyásra. Ez következő év augusztus 10-én, 5784-es szám alatt visszaküldte a jóváhagyott szabályzatot a Városi Tanácsnak, hogy hozza azt nyilvánosságra. Ez „a Kolosvári választott Polgári Közönséges Gyűlésében” meg is történt, majd 1809. szeptember 20-án a város főbírájának, fő orátorának és aljegyzőjének aláírásával, és a város pecsétjével ellátva törvényesen életbe lépett. 3. A céh belső szervezete A gyűlések Az első hét paragrafus a céhgyűlések kérdésével foglalkozik.14 Az ún. nagy céhgyűlést januárban tartották, amikor a céhmesterek számot adtak a céh tevékenységéről, anyagi helyzetéről, és kétévente ekkor került sor a tisztújításra is. Emellett negyedévente tartottak rendes gyűléseket, amelyeken kötelező volt minden mesternek megjelenni, és a kirótt éves taxát a céh ládájába befizetni. Az összehívás a céhmesterek és a két felügyelő kivételével céhbehívó-táblával, ún. táblajárással történt. A távolmaradást egy rajnai forinttal büntették. A hetedik paragrafus rendelkezik a rendkívüli gyűlések felől, amelyet bármikor bárki kezdeményezhetett egy rajnai forint befizetésének feltételével. A céhgyűlésen a mesterek, mesterlegények és inasok jelenlétében a céh szabályzatát minden évben kétszer fel kellett olvasni, „hogy így az azokat átal hágók magukat tudatlansággal ne menthessék Az első céhgyűlésen felvett jegyzőkönyvből kiderül, hogy 1809. december 3-án, Lőcsei (Lötsei - lásd a 6. oldalon) Spielenberg Sámuel Belső-Király utcai házában volt az alakuló gyűlés. Ezen a városban működő összes könyvkötőmester megjelent, Bárdi István kivételével, aki betegség miatt távolmaradt. Jelen volt továbbá a Városi Tanács által kiküldött két céhbiztos is, akik levezették a választásokat. 12 A jóváhagyás számát a címlapra jegyezték: „9482. 1808”. 13 A címlapon látható a szignálás: „P[re]sent. 7-a Augusti, A[nno] 1809. Nro 1911.”. 14 SZÁDECZKY LAJOS: i. m. I. 193-134.; HALÁSZ MARGIT 2002. 40-41. 322
