Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)

Művelődéstörténet - Hegedűs Enikő: Millenniumi kiállítás Gyulafehérvár, 2009. július 9–november 29.

Milleniumi kiállítás - Gyulafehérvár, 2009

k 17. századi emlékeket bemutató rész az erdélyi katolikusoknak a megmaradásért folytatott küzdelmes évszázadát érzékelteti. A protestantizmus terjedésével, a 16. század közepétől vallásgyakorlási jogaikban korlátozott katolikusok - a püspök Erdélyből való kitiltása, templomok és egyházi javak elvétele13 - 17. századi életéből is gazdag kulturális hagyaték maradt ránk. A jezsuiták erdélyi működésére14 a kiállításon a kolozsmonostori anyakönyv (1627/1665-1699)15 utal, valamint a kolozsvári egyetemi (jezsuita, később piarista) templom főúri adományokból származó, 17. századi ötvöstárgyai: monstrancia (1692) és kelyhek, keresztelő tál és kanna (1690), egy csengő (1620). Szintén a kolozsvári jezsuiták templomából származik egy 17. századi, korali-hímzéssel díszített miseruha (későbbi, 18. századi anyagra applikálva). Mellette áll a Domokos Kázmér ferences szerzetes, erdélyi vikárius, titokban felszentelt püspök miseruhája.16 Az erdélyi ferencesek 17. századi kiemelt szerepét17 érzékelteti Kájoni János: Cautionale Catholicum énekeskönyve (csíksomlyói nyomtatvány, 1676), valamint a mikházi ferences templom- és oltárszentelésére vonatkozó nyomtatványa (Csíksomlyó, 1692).18 A csíkkozmási plébániának Domus Históriája (1685-1940). A 17. századi oltárművészetre, azok finom művű megformálására a csíksomlyói Salvator-kápolna Ecce Homo-oltára19 hívja fel a figyelmet.

13 Az erdélyi rendek kitiltják a kinevezett katolikus püspököt, Bornemissza Pált (1556), majd államosítják a püspökségi tulajdont, a székeskáptalant, a kolozsmonostori konventet, a szerzetesi kolostorokat, és egyéb egyházi javakat (1556).

14 A jezsuitákat Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király (1571/1576-1586) küldi Erdélybe (1579). Kolozsmonostoron, Kolozsváron, Gyulafehérváron kapnak működési engedélyt. A kolozsvári kollégiumok tanítványai között volt a kor jeles magyar főpapja, Pázmány Péter (1570-1637). A Fejedelemségből való többszöri kitiltásuk (1588,1606/1607) ellenére a rend feloszlatásáig (1773) Erdélyben nagy hatású vallási és kulturális szerepet játszottak, különösen a nemesség katolikus nevelésében.

15 A kolozsmonostori jezsuiták anyakönyve: keresztelési anyakönyv (1638, 1640, 1644, 1649, 1651-1657, 1659, 1664/1665-1699), házassági anyakönyv (1649/1664-1695), elhalálozási anyakönyv 1665-1694), a megtértek anyakönyve (1675-1695), Havasdy család genealógiája (1627-1674). Eredeti, korabeli díszes bőrkötésben. (Plébániai levéltárak: 297. Kolozsvár - Monostor).

16 Kölcsönkérve a Csíki Székely Múzeum Megmentett szakrális kincsek c. kiállításáról. (Megmentett szakrális kincseink. Kiállítási katalógus. A kiállítást rendezte és a katalógust szerkesztette Benedek Éva és Mara Zsuzsanna. Csíki Székely Múzeum. Csíkszereda, 2006. 20-21.)

17 A katolikusság visszaszorításának másfél évszázados időszakában rendkívül jelentős a Szent Istvánról elnevezett erdélyi ferences kusztódia szerepe. A csíksomlyói kolostor mellett a 17. században alapított mikházi, szárhegyi és esztelneki kolostorokból látták el a székelyföldi és moldvai katolikus hívek megerősítését. Csíksomlyói kolostoruk - az iskolával és a Kájoni János (1629-1687) által, 1675-ben megalapított nyomdával - katolikus szellemi és lelki központtá nőtt.

18 Mindkettő kölcsönkérve a Csíki Székely Múzeum A csíksomlyói ferences nyomda és könyvkötő műhely c. kiállításáról. (A csíksomlyói ferences nyomda és könyvkötő műhely. Kiállítási katalógus. A kiállítást rendezte és a katalógust szerkesztette Muckenhaupt Erzsébet. Csíki Székely Múzeum. Csíkszereda, 2007. II. 1. és II. 9.)

19 Petki Katalin bőkezűségéből, 1673 (Készítője: Kirkovacs (?) Mihály eperjesi asztalos) In: LÁNGI JÓZSEF - MIHÁLY FERENC: Erdélyi falképek és festett berendezések 2. Budapest, 2004, 19-21.

311