Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Hegedűs Enikő: Millenniumi kiállítás Gyulafehérvár, 2009. július 9–november 29.
Hegedűs Enikő A 18. századi impériumváltással bekövetkező változás az erdélyi katolikusok számára kedvezőbb feltételeket biztosított.20 A püspöki székhely visszavételét és újbóli betöltését Mártonffy György püspök kinevezése dokumentálja (1715).21 Fontos iratok mint a Canonica Visitatio - egyházlátogatási jegyzőkönyv (1711-1779) és a Káptalan megújított Statútuma (1745) érzékelteti az egyházmegye újjászerveződését.22 Az erdélyi örményeknek a katolikus püspökhöz való viszonyára utal egy örmény missale (misekönyv).23 A székesegyház egykori felszerelésének gazdagságát mutatják a 18. századi liturgikus - tárgyak: az impozáns méretű monstrancia (1742), kelyhek, cibórium és Szent Kereszt-ereklyetartó. A 18. században kiemelt jelentőségű Mária-tiszteletet láttatja a mikolai Mária-kegykép gelencei másolata (eredetije a kolozsvári egyetemi templomban24), valamint a máriacelli kegyszobor csíksomlyói másolata (amelyhez hasonló szobrok az egyházmegye számos templomában előfordulnak). A Mária Terézia által alapított nagyszebeni Árvaház oklevele (1776), valamint a legfontosabb egyházi oktatási intézménynek, a gyulafehérvári Papneveldének25 a rektori naplója (1753-1782) az egyházi intézmények kiépítését idézi. Mária Terézia királynőhöz kapcsolódik a nagyszebeni orsolyita templom miseruha garnitúrájának egyik kiállított kazulája (MT monogrammal és 1776-os évszámmal). Szintén a császárnő ajándékának tudható a neves osztrák festő, Franz Anton Maulbertsch: Krisztus a tanítványokkal és az Apostolok áldozása című vászonképe (1763).26 A 19. századi egyházi intézményrendszerben jelentősek a Katolikus Státus újjászervezésének dokumentumai (az 1848. évi, és az 1866. évi jegyzőkönyvek), valamint b. Eötvös József levele (1867). Mellettük az 20 Az Apafi Mihály (1632-1690) fejedelem halálával előállt politikai változás az erdélyi katolikusok számára kedvezőbb feltételeket biztosított. Erdély a Habsburg Birodalom részeként önálló Gubernium lett. Az impériumváltás az erdélyi katolicizmust előnyös helyzetbe hozta. 1716-ban Gyulafehérvárra visszatérhetett a megyéspüspök, b. Mártonffy György személyében (1713-1721). 21 Laxenburg, 1715. június 4. (GYÉFKL) 22 b. Sorger Gergely püspöksége idején (1729-1739) fontos esemény volt a gyulafehérvári és kolozsvári hiteleshelyek visszaadása katolikus kezelésbe. A gyulafehérvári Káptalan Statútumát b. Klobusiczky Ferenc püspök (1741-1748) erősíti meg. 23 Róma, 1728. (Gyergyószentmiklós, Örmény plébánia tulajdona. Kölcsönkérve a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumtól). 24 Az eredeti kép helyének meghatározásában eltérő vélemények vannak. Némelyek a füzesmikolai (Nicula) ortodox templomban levőt, mások a kolozsvári képet tartják eredetinek. Vö. B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Bukarest, 1977. 24-31. 25 A katolikus iskolarendszer legfontosabb intézményének, a Papneveldének megalapítója b. Sztoyka Zsigmond Antal püspök (1749-1759). A Megtestesült Bölcsességről nevezett, 1753-ban alapított egyház- megyei szemináriumot (Seminarium Incarnatae Sapientiae - S.I.S) gr. Batthyány Ignác püspök (1780-1798) 1792-ben a volt trinitárius rendházba költöztette. Mellette, az egykori trinitárius templom épületébe rendezette be világhírű könyvtárát, a Batthyaneum-ot. 26 Mária Terézia részéről az orláti templomnak ajándékozott, F. A. Maulbertsch által festett hat vászonképet Vorbuchner Adolf nagyszebeni apát-plébános 1935-ben Orlátról a gyulafehérvári püspöki palotába hozatta. 312
