Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Pál-Antal Sándor: Dr. Endes Miklós, a székely múlt kutatója
Pál-Antal Sándor Ravatalánál az ugyancsak csíki származású Élthes Gyula, egyetemi magántanár és miniszteri tanácsos búcsúztatta. Nejére még hosszas özvegység várt, mígnem 1968-ban követte férjét a Farkasréti temetőbe. 2. Pályafutása Endes Miklós pályafutása egy héttel az államvizsga letétele után elkezdődött. A kitűnő bizonyítvánnyal végző joghallgató tele ambícióval lépett az igazságszolgáltatás szolgálatába. Pályája meglehetősen sok kitérővel ívelt lassan fölfele az érvényesülés útján. Ebben két tényezőnek is döntő szerepe volt. Az egyik - a leglényegesebb - kimagasló tehetsége, a másik a támogató rokoni és ismeretségi kör. Hiszen köztudott, hogy abban az időben, a felsőbb körökben való érvényesüléshez nem volt elegendő a rátermettség. A megfelelő származás mellett tekintélyes pártfogás is igényeltetett. Neki megadatott mind a két feltétel, melynek segítségével eljutott a legfelsőbb ((kúriai) közigazgatási ítélőbírói címig anélkül, hogy ott vezetői beosztásba kerülhetett volna. 1892. december 26-án kinevezték a nagyszebeni kir. törvényszékhez joggyakornoknak. Nagyszebenben a járásbíróságnál tevékenykedett 1893 augusztusáig. Szebeni gyakornoki ténykedése alatt letette a doktorátushoz szükséges vizsgákat, megvédve szakdolgozatát és jogdoktori címet szerzett. Az egyetem Jog- és Államtudományi kara kilátásba helyezte számára az egyetemi tanárságot. Ezért felszólította, hogy a továbbképzés érdekében folyamodjék külföldi ösztöndíjért. Ő azonban nem fogadta el az ajánlatot, nem kellett neki a tanári pálya, mivel, amint írja: „a kollokváltatás és minden évben ugyanazon anyag elmondása miatt a tanári pályához kedvet nem éreztem”.9 Ténykedését Gödry Sándor vizsgálóbíró mellett kezdte Nagyszebenben, és első munkájaként éppen a híres Memorandum-per a vádlottjainak kihallgatását kellett jegyzőkönyvbe vennie. 1893. augusztus 2-án a székelykeresztúri járásbírósághoz nevezték ki aljegyzővé. Onnan 1894. májusban áthelyezték a brassói királyi törvényszékhez. Brassói ténykedése idején, 1896. február 29-én letette a bírói vizsgát, s ez év augusztus 15-én kinevezték jegyzőnek a gyulafehérvári törvényszékhez, onnan pedig a kolozsvári ítélőtáblához. Szükségesnek tartom vázolni ennek az áthelyezésnek a hátterét. Endes ugyanis Brassóban több neves bíró mellett végzett jegyzői munkát, és jártasságot szerzett a polgári és csőd ügyekben, a kereskedelmi és váltóügyekben, majd a telekkönyvi, kisajátítási ügyekben is, sok ítéletet szer9 Uo. 17. 264
