Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Pál-Antal Sándor: Dr. Endes Miklós, a székely múlt kutatója
Dr. Endes Miklós, a székely múlt kutatója Eladott 15 hold földet, amelynek az árával anyagi gondjait rendezte. 1923-1926-ban minden nyarat Csíkban és Kolozsváron töltött, intézve a család, a széleskörű rokonság vagyoni dolgait és hagyatéki ügyeit. Mivel Romániában külföldi állampolgár ingatlannal nem rendelkezhetett, kénytelen volt felszámolni a szentsimoni kúriát is. Csak a szentsimoni és a csíkcsekefalvi közbirtokossági tulajdonjogát tartotta meg. Az 1926. évi ott-tartózkodásakor nagynénjei hagyatéki ügyeit rendezte. Ekkor - vallomása szerint - egy Darvas Péter nevű egyén a Sziguráncán feljelentette kémkedés vádjával. A vizsgálat idején ő már nem volt Erdélyben, mivel felesége - munkahelyi ügyekkel kapcsolatos - sürgető hívására, visszatért Budapestre. Habár a vizsgálat során a vád alaptalannak bizonyult, ő többet Erdélyben nem járt. Időközben 1921. február 19-én Sándor Imre genealógust, Endes sógorát összeesküvés gyanúja miatt Kolozsváron a román hatóságok letartóztatták, és elítélték. Börtönéveit 1923 novemberéig a kolozsvári, illetve a văcăreşti-i fogházban töltötte. Ekkor a kicserélendő politikai foglyok listájára került, és 1923. november 23-án csere útján kiszabadult. Kiszabadulása érdekében Endes a magyar külügyminiszternél közben járt, és sikerült sógorát felvétetnie a kicserélendő foglyok listájára. Ezután Sándor Imre Budapesten élt, de a börtönben megromlott egészségi állapota miatt már 1930-ban, 53 éves korában elhunyt. 1927 nyarán már súlyos szívbetegen végezte Szádeczky-Kardoss Lajos A székely nemzet története és alkotmánya című művének korrektúráját. Családi eseményként megemlíthető, hogy Sándor Ernő nevelt fiúkkal 1931-ben a viszonyuk megromlott, sőt szakítottak vele, mivel az egy Endesné által kifogásolt nőt szándékozott elvenni. Megbékélésre csak tíz év múlva, Endes betegágyánál és az ő kezdeményezésére került sor, rendkívül érzelmes és megható körülmények között. Idősödő korukra való tekintettel, utolsó éveik gondjainak csökkentése érdekében, egy katolikus vallási alapon álló szociális intézménybe, a Szociális Testvérek Báthory László út 6. sz. alatti (Remete kertvárosi) otthonába vonultak, ahol havi 500 pengőért teljes ellátást kaptak. Ezért 1938. március végén háztartásukat felszámolták. De az otthonban csalódniuk kellett, mert itt nem találtak megfelelőnek a bánásmódot. így 1938. november 1-én onnan kiléptek, és visszatértek a szokásos háztartási élethez. Endes Miklós 1939. február 28-án, sorozatos hivatali méltánytalanság után, nyugdíjba vonult. Ezután, 1943. június 22-én történt ágynak eséséig, minden idejét a történetírásnak szentelte. Azután többet már nem tudott dolgozni, és huszonhét hónapig tartó súlyos betegség után, amelyet neje az önéletrajz kiegészítésében megrázó szavakkal részletesen ecsetelt, 1945. szeptember 26-án este negyed 10-kor elhunyt. 263
