Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Forró Albert: Jelentés az 1916. évi román betörés csíkszeredai eseményeiről
I A Debrecenben tartózkodó erdélyi köztisztviselők, értelmiségiek számára rövid időn belül munkahelyet is sikerült találni. Szeptember elejétől a városházán működő központi irodában néhány tanítót és jegyzőt alkalmaztak menekült társaik ügyeinek intézésére. A pénzügyigazgatóság hivatalában közel ötven Csíkszeredái tisztviselő dolgozott, de számos ügyvédnek és lelkésznek is sikerült állást szerezni. A többi menekült a kormány által folyósított segélyből tartotta el magát és családját. A menekülő fiatalok szintén távol otthonuktól kezdték el az 1916/1917-es tanévet. A Csíkszeredái Katolikus Főgimnázium 45 tanulója a debreceni Református Főgimnáziumban, míg 12 csíksomlyói tanítóképző intézeti növendék a Református Tanítóképzőben folytatta tanulmányait. A Tanítóképző a csíki fiataloknak nemcsak neveléséről, élelmezéséről, szállásáról gondoskodott, hanem ruhával, cipővel is ellátták őket, mégis, mihelyt lehetett, hazatértek szülőföldjükre. Hatheti távoliét után, Csík vármegye visszafoglalását követően, október 17-én tért vissza a főispán és tisztikara, hogy megszervezzék az újjáépítést, a visszatelepülök élelmezését és segélyezését, az adminisztráció működését. Az elmenekült polgári lakosság hazatérését a hadszíntér közelsége, a kirabolt és kiégett házak hasznavehetetlensége, a termények pusztulása, a téli időjárás közelsége nehezítette. Az otthonaikat elhagyni kényszerülő csíkiak egyrésze csak a következő év, 1917 tavaszán térhetett haza kényszerű száműzetéséből. Takács István református lelkész jelentése vázlatosan ezekről a tragikus eseményekről tudósít. Habár új adatokkal nem bővíti a város történetének ezt az időszakát, a lelkészi jelentés - egy magánszemély szemszögéből írva - mégis árnyaltabbá teszi azt a képet, amit más forrásokból már ismertünk a csíkszeredaiak 1916. augusztusi meneküléséről és a város pusztulásáról. Ezenkívül fontos adatokkal szolgál a helyi református egyházközség történetére vonatkozóan, a Hajdúságban ideiglenesen letelepedett református híveket szolgáló, őket vigasztaló, buzdító lelkipásztornak állít örök emléket. Végezetül a maga teljességében álljon itt Takács Károly lelkészi jelentése.7 Méltóságos Igazgatótanács! Hivatkozással a méltóságos Igazgatótanácsnak a Ref. Szemle idei 34-ik számában 4340—1916. sz. „Körlevel”-ére, az abban foglalt rendelkezésnek megfelelően tiszteletteljes jelentésemet az alábbiakban van szerencsém megtenni. ___________Jelentés az 1916. évi román betörés Csíkszeredái eseményeiről 7 Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltára, Kolozsvár. Igazgatótanács Levéltára. 1/63/1916. Oláhország rablótámadása folytán menekülni kényszerültek jelentéseiről és kapcsolatos intézkedésekről. 253
