Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Benkő Elek: Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori székelyföldön
kiváltságot megszerző német Stark ispán mellett a Székely rokonságból kikerülő városi vezetőket is említették.30 A különféle szempontok szerint változatos csoportokra osztható székely- földi főemberek históriája - ez alkalommal terjedelmi okokból kerülve a hosszadalmas adatsorokat - lehetővé teszi bizonyos általánosítható sajátosságok megfogalmazását. Könnyű észrevennünk, hogy a székelyföldi előkelő családok felső rétege a Székelyföldön kívül is nemesnek számított, különös tekintettel vármegyei birtokaira, itteni udvarházaira és jobbágyaira. Esetenként igen tekintélyes megyei birtokrészekről volt szó, több megye tucatnál is több részbirtokáról. 1481-ben erdőszentgyörgyi Meggyes Balázs vármegyei javai Kolozs, Torda és Küküllő megye több mint 14 településére terjedtek ki.31 1496-ban Gyulakutai Miklós több megyében és Maros-széken, összesen 29 faluban birtokolt javai értékének felét 1000 forintra becsülték.32 A székelyföldi nemesek szűk körét a vármegyei birtokok behozhatatlan előnyhöz juttatták. Mindenekelőtt ezek biztosították számukra azt, hogy nemességüket a Székelyföld határain túl is elismerjék, ami a további birtokszerzés fő eszközét jelentő kedvező házasságok számára nyitotta meg az utat, amikor a vármegyei nemességgel és a szász vezetőkkel sikerült bonyolult, több nemzedékre visszatekintő rokoni kapcsolatokat kialakítani. Lényeges körülmény volt, hogy az amúgy is kedvezőbb földrajzi és éghajlati adottságú vármegyei birtokok jövedelme a főembereknek a további székelyföldi térnyerésben is nagy segítségére volt. A 13-14. századi oklevelekben ez a réteg gyakran comes címen szerepel, mely cím természetesen nem tévesztendő össze a székelyek élén álló, székely ispánnak nevezett méltóságviselő (comes Siculorum) titulusával. A cím nem azt jelenti, hogy viselői tényleges megyésispáni vagy székelyispáni méltóságot töltöttek be, inkább csak előkelő birtokos voltukat hangsúlyozta, valamint azt, hogy egy nemesi nemzetség élén álltak. Úgy tűnik, hogy a titulus általánosabb értelemben bírói hatalommal rendelkező világi előkelőt jelentett. A székely ispán az egyes székely területi egységek élére őt helyettesítő officiálist állíthatott, akit szintén comesnek neveztek. így lehetett külön ispánja a 14. század elején az Aranyos menti székelyeknek, mely utóbbiról a ránk maradt forrás el is árulja, hogy a székely ispán őt saját megbízottjaként (officiálisként) helyezte az aranyosiak fölé.33 Témánk 30 BENKŐ 2004. 13. 31 SzOkl. I. 238-239. 32 SzOkl. I. 284-285. 33 1319: nobilis vir magister Thomas, filius condam Dionisij palatini, comes siculorum, per Renoldum comitem, officialem suum de siculis de iuxta Aranyos, SzOkl. I. 36-37. 1469-ben már mindenképpen archaikusnak számított, hogy az erdélyi vajda és székely ispán Aranyos-szék élére nem székkapitányt vagy főhadnagyot, hanem ispánt {comitem) nevezett ki, SzOkl. I. 211-215. ____________Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori Székelyföldön 227
