Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Benkő Elek: Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori székelyföldön
Benkő Elek tisztában voltak a név tisztséget és méltóságot jelölő értelmével. A családnévként a keresztnév előtt álló változattal csak a 16-17. század fordulójától találkozunk. A vármegyei területről származó, a Székelyföldön (is) hatalmi pozícióba kerülő nemesekre az egyik leglátványosabb példát az udvarhelyszéki Szé- kelyderzsen találjuk. Itt - a kutatás kivételes szerencséjére - a templombelső 15. század eleji kifestéséhez egy részletesebb, datált felirat is tartozik, mely megnevezi a megrendelőt, Ungi István fia Pál mester személyében, akit, családjával együtt, a festő belekomponált a déli hajófal Saul megtérése jelenetébe. A damaszkuszi úton lováról lebukó, majd megtérő Saul (ApCsel 9, 1-19), a későbbi Pál apostol falképen meglehetősen ritka szerepeltetése egyértelmű utalás a megrendelő személyére, mégha a bibliai történet konkrét életrajzi vonatkozásait nem is ismerjük, miként azt sem tudjuk, hogyan kerültek a Székelyföld előkelői közé az Ung megyei István leszármazottjai. Dávid László feltételezése szerint a számos erdélyi kapcsolattal rendelkező Nagymihályi család tagjai voltak, de más Ung megyei nemesi család is szóba jöhet.28 Ami biztos, hogy Pál mester - magisteri titulusával összhangban - írástudó ember volt, aki az építési feliratot maga szövegezte, benne a középkori könyvmásolók gyakorlatára emlékeztető fordulattal.29 Az Ungiak családtörténetét és erdélyi kapcsolatait a későbbi helyi adatok sem világítják meg. Amikor a 15. század legvégén a székelyderzsi templomot beboltozzák (a falképek ekkor jelentős mértékben megsérülnek), a szentélyboltozat egyik gyámkövén már a Petki család pelikános címere tűnik fel. Petek a Székelyfölddel (Udvarhelyszékkel) közvetlenül szomszédos, Szé- kelyderzstől alig 5 km-rel DK-re fekvő, egykor Fehér megyei falu, így a Petki família neve egyértelműen arra utal, hogy a székely székelyföldi előkelők közé került nemesi család birtokközpontjának (és nyilván ősi udvarháza helyének) egy vármegyei, tehát Székelyföldön kívüli települést tekintett. Ugyanezt mondhatjuk el a 15. század végi Udvarhelyszék életében jelentős szerepet betöltő Kacai családról is, ugyanis Kaca szintén Fehér megyében, Petek közelében feküdt. A kapcsolatot a jelek szerint ellenkező irányban is hatottak, amennyiben székely előkelők is bekerülhettek - értelemszerűen a nemességüket alátámasztó megyei birtokszerzés után - a megyei előkelők közé, sőt, érdekes módon olykor a városi vezetők körébe is. így egy közelebbről ismeretlen székely nemzetség tagjai Kolozsvárra, a város élén álló comesek közé is bejutottak. A 14. századi kolozsvári előkelők között a város 1316-os 28 DÁVID 1981. 277-278; MAROSI 2008. 214. 29 Vö. 1397: Scriptor scripsisset melius si potuisset, MÁLYUSZ 1971. 327. 226
