Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Bartis Erika: Csíkszentkirály gazdasági helyzete az újkorban (17–19. század)
Bartis Erika csíkszentkirályi lakosság családonként átlag nyolc kataszteri hold szántóval és három kataszteri hold kaszálóval rendelkezett. A 18. században használt legelőkről és erdőkről nincs adat, valószínű azért, mert még a falu közösen használta ezeket. Az 1895-ös mezőgazdasági összeírás szerint akkor már négy-négy kataszteri holdat birtokoltak: Év/kat. hold Szántó Kaszáló Legelő Erdő 1703 7 3 n. a. n. a. 1721 10 3 n. a. n. a. 1750 6 2 n. a. n. a. 1895 4 4 4 4 A könnyebb rálátás érdekében a táblázatban szereplő adatokat diagramon is ábrázoltuk. 6. ábra. Az egy családra eső mezőgazdasági terület A csíki és a székelyföldi adatokkal összevetve azt tapasztaljuk, hogy a csíkszentkirályi területi megoszlás nem mutatott lényeges eltérést. Csíkban a tárgyalt két évszázad folyamán egy család átlag tíz hold szántóföldet művelt meg és négy hold kaszálót használt, amely a székelyföldi átlag kilenc-tíz hold szántónak és a három-négy hold kaszálónak megfelel.21 Ehhez képest egy szentkirályi család nyolc-kilenc hold szántót és három hold kaszálót bírt. Az 1800-as évek végén pedig ezekhez hozzászámolták még a legelőt és az erdőt is. Ekkor egy-egy csíkszentkirályi család négy-négy kataszteri holddal rendelkezett. 21 EGYED ÁKOS: A parasztság Erdélyben a századfordulón. Bukarest, 1986, 81. 208
