Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Bartis Erika: Csíkszentkirály gazdasági helyzete az újkorban (17–19. század)
Csíkszentkirály gazdasági helyzete az újkorban 4. ábra. Csíkszentkirály mezőgazdasági területe az újkorban A fenti adatok alapján kijelenthetjük, hogy a megművelt szántóterület nagyobb volt, mint a használt kaszálóké. Ez azzal magyarázható, hogy ekkor még az intezív istállózó állattenyésztés hiányzott. A gazdaságban tenyésztett állatok egy részét eladták, másik részét pedig csak a téli időszakban istállózták. A mellékelt ábra segítségével megállapíthatjuk, hogy a csaknem kétévszázados időszak alatt a falu gazdasági területe lényegesen nőtt: 1703-ban 1032 kataszteri holddal rendelkezett, 1721-ben 1280-ra nőtt a terület, a 19. század végére pedig ennek nyolcszorosát érte el, így összesen 1811 hold terület tartozott hozzá, Ezt a növekedést ábrázoljuk a következő grafikonon. 5. ábra. A csíkszentkirályi terület növekedése a tárgyalt időszakban A falu mezőgazdasági területének változásával változás állt be az egy családra eső területek átlagában is. A tárgyalt időszakban menyi gazdasági területtel rendelkezett egy család? A mellékelt táblázatból kitűnik, hogy a 207
