Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Bartis Erika: Csíkszentkirály gazdasági helyzete az újkorban (17–19. század)
Bartis Erika A táblázatban vázolt adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a szentkirályon létező méhkasok száma nőtt az 1703-1895 közötti időszakban, azonban az 1750-es években visszaesőkként a század eleji 34 méhkasra. A méhészkedésben csak néhány család vett részt, így hiábavaló lenne családonkénti megoszlást számítani. A méhkasok számának csaknem kétszeresére való növekedését okozhatta a lakosság létszámának szaporodása is. A tárgyalt felmérésekből az állatállomány számbeli ismerete mellett a növénytermesztésről is képet kapunk. A falu határában termelt gabonafélék közül a búza lényegesen nagyobb teret kapott, mint a többi termelt növény együttvéve: 1721-ben a búza - 525 köböl, árpa- és zabvetés - 237 köböl, borsóvetés - 2 köböl és kendervetés - 30 köböl.18 Az 1750-es feljegyzésekből ismerjük a gabonavetések számarányát: az őszi vetés búzából és rozsból állott. A búzavetés nagysága 296 köböl, a rozsé lényegesen nagyobb: 647 köböl. A tavaszi vetés pedig kisebb, mint az őszi rozsvetés: 640 köböl. A falu területére vonatkozó gazdasági adatok is az összeírásokból maradtak fenn az utókor számára:19 20 Év / kát. hold Szántó Kaszáló Legelő Erdő 1703 739 292,50 1721 968,75 311 1750 887,62 240 1895* 1818 1902 2243 2248 *A Szentkirályon létező 515 gazdasághoz tartozott még 101 hold kert, amelyet eddig besoroltak a szántóterületbe és 282 hold nem termő terület. Tehát összesen 8794 katasztrális holddal rendelkezett a falu. A magántulajdonban levő földek mennyisége: 8580 hold, azaz 97,56% lényegesen nagyobb, mint a haszonélvezeti - 48 hold vagyis 0,55% - és a haszonbéres - 166 hold, 1,89% - gazdaságok.20 A legelő és az erdő területére vonatkozó adatokat az 1700-as feljegyzések nem tartalmazzák. 18 BENKŐ JÓZSEF: Transsilvania specialis. 1. kötet, Bukarest-Kolozsvár, 1999, 226. 19 Az adatokat köbölben vagy kataszteri holdban jegyezték fel, mi holdba átszámítva közöljük. A kaszálókra vonatkozó „két szekérnyi széna” egységére 1 holdat számítunk. Az adatok azonban nem adnak teljes képet a faluról, mivel 1848 előtt csak az adófizetők tulajdonát jegyezték fel, az 1700-as években a legelők és erdők területét nem írták fel. 20 A Magyar Korona... i. m., 602. 206
