Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében meg a termelését. A 6-7 tonna napi (72-80 tonna évi) vajat belföldön forgalmazták. A környező falvak tejszövetkezeteinek tevékenységét segítette azzal, hogy a jól tejelő tehenek tenyésztésére ösztönözte a gazdákat a vajgyár működése, ugyanakkor a gazdálkodás jövedelmezőségét volt hivatott a vidék gazdái számára bizonyítani,96 akkor, amikor az exportökör-panama csődbe juttatta a környék állattenyésztőit.97 A vidék éghajlati és talajviszonyait igyekezett hasznosítani a len-termelésre ösztönző vállalkozás, a Lengyár székelykeresztúri beindítása 1901-ben.98 A lenfeldolgozó üzem a hetvenéves működése alatt - tűzvészek-, háborúk- és válságokkal tarkítva - komoly lépést jelentett a vidék gazdái számára a szakosított mezőgazdasági-ipari termelés meghonosítása felé. A tejpénz mellett a lenpénz egy újabb jövedelemforrássá vált a vidék falusi lakossága számára. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a helyi Unitárius Gimnáziumban és különösen a Tanítóképzőben tantárgy volt a mezőgazdaság és az elmélethez kapcsolódó gyakorlati oktatás. A Tanítóképző gyakorló területtel és műhelyekkel volt ellátva, ahol a jövendő falusi népnevelők elsajátíthatták a hivatásuk gyakorlásához szükséges gazdasági és szövetkezeti ismereteket.99 A gazdasági ismétlőiskolában 1921-1922-ben a gazdasági ismereteket és gyakorlatokat ugyanaz a Rózsa Albert intézeti gazda tanította, illetve vezette, mint korábban. A tanítójelölteknek Bányai János tanár volt a természettudomány, kézimunka és mezőgazdaságtan tanára.100 Az iskola régi hagyományait tovább fejlesztve saját mellékgazdasága termelésével pótolta az elégtelen állami és szülők általi szűkös ellátást. 1927-ben sikerült elcserélni a távolabbi és gyengébb minőségű földet egy Keresztúrhoz közelebbi 10 holdassal, ahol a tanulók saját maguk termelhették meg a kiegészítő élelmezéshez szükséges terményeket.101 Az 1921-es agrártörvény alapján az Ugrón Zoltán-féle birtokból kisajátított 19 katasztrális hold területet adott át az állam az iskolának. Az 1942/43-as évkönyvből megtudjuk, hogy a tanítóképzőben sikeresen működött az iskolaszövetkezet, amely az Erdély-részi Iskolaszövetkezetek Szövetségének tagja. 131 taggal működött. Vezető tanára Simó László volt. Az iskolaszövetkezet alapítványt létesített a szegény sorsú tanulók támogatására.102 96 ORBÁN J. i. m. 251. 97 Rozmann-ügy - lásd: BÖZÖDI GY. i. m. 243. 98 ORBÁN J. ú m. 245. 99 SZABÓ K. ATTILA: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006. 737. 100 SZABÓ K. A. i. m. 701. 101 SZABÓ K. A. i. m. 711. 102 SZABÓ K. A. i. m. 328. 173
