Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Balázsi Dénes Nem véletlen, hogy a falusi gazdakörök „bábái” a kántor-tanítók voltak. A szövetkezeti ismereteket és jártasságot is az iskolákban sajátították el a tanulók. 1924-ben az Unitárius Gimnáziumban Hangya Szövetkezeti üzletet nyitottak. Vezetője Nagy Lajos tanár, aki a városi Szövetkezetnek is az elnöke lett 1936-ban, amikor a Főtéren is megnyílt az üzletük. A Hangya Szövetkezet két üzlettel és a vidékre szóló nagyobb áruelosztóval rendelkezett.103 1940-ben 1200 taggal büszkélkedhetett a Hangya. Később, 1945 után a Kaláka néven működik. 1948-ban beolvasztják a Fogyasztási Szövetkezetbe az államosított hat városi magánkereskedő üzleteit is. A későbbi változások során - amelyek nem mondhatók fejlődésnek, mert a román állam, majd a kommunista párt nyíltan beavatkozott a vezetésbe, s ezáltal lábbal tiporta a szövetkezetek legfőbb alapelveit: az önkéntességet és a demokratizmust - Székelykeresztúr 1973-1977 között a vidék Fogyasztási Szövetkezeti központja lett. A Zonális Szövetkezeti Központhoz tartoztak Etéd, Szentábrahám, Újszékely, Sácel (Románandrásfalva), Siménfalva és Bögöz községek. Az Önsegélyező Hitelszövetkezet, mint a „Szövetség Központ” tagja 1930-ban alakult meg Székelykeresztúron. Tulajdonképpen az 1875-ben alapított „Önsegélyező Népbank”-nak lett az utódja, miután új alapszabályzatot fogadott el, és üzletrészek bejegyzésével szövetkezetté alakult át központi hitelszövetkezetbe való kapcsolódással. Az apró betéteseket és kölcsönvevőket támogató intézmény szolidan működött akkor is, amikor a pénzintézetek legtöbbjét alapjaiban rázta meg a nagy gazdasági válság konverziója. Működési köre Keresztúrra, Betfalvára, a két Galambfalvára, Fiatfalvára, Rugonfalvára és a két Kedére szorítkozott, hogy ne rontsa más vidék ez irányú tevékenységét. 1942-ben félmillió kihelyezett tőkéje volt, (ebből a Szövetségtől jött 35.000 pengő), 150.000 pengő a betétje, 60.000 pengő a tartalékalapja és a székházának értéke 25.000 pengő. Legelső igazgatója Sándor János volt. Legújabban Jakab János ügyész fejt ki nagy munkát - állapítja meg Orbán János esperes plébános.104 3. Zárszó Mi indokolja azt, hogy a Fehér-Nyikó mente kistérségben a hajdani szövetkezetek hőskorát felidézzük? Már dolgozatunk bevezetőjében elmondtuk: a szövetkezeteket az a gazdasági szükségszerűség hozta létre, hogy a vad-kapitalizmus a társadalom széles néptömegeinek létét veszélyeztette a 19. század utolsó és a 20. 103 ORBÁN J. i. m. 255. 104 ORBÁN J. L m. 257. 174
