Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)

Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében

Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében Az 1970-es évektől, miután a területi átszervezés megtörtént, és meg­szűnt Szentlélek önálló község lenni, a községháza földszintjén megszűnt a postafiók, épület átalakítással beköltözik helyébe a fogyasztási szövetkezeti bolt. Lakatos Hajdó József az utolsó boltkezelő ebben a helységben. Az 1975. évi árvízkor nagy kárt szenvedett az üzlet. A helyi néptanács megszűnése után a községháza emeletét a mezőgaz­dasági termelőszövetkezet irodái foglalták el. A szentléleki Tejszövetkezet már 1922-1923-as években működött. Szakképzett tejcsarnokosa, vajmestere volt Schuller Adolf.30 A tejcsarnok a Tököli Menyhért udvarán volt. A tejátvételt Tököliné, Pál Anna végezte, ő készítette és csomagolta a vajat is, miután elsajátította a központból küldött Schullertől a szakmát. Nyikó címkét viselt a csomagolás - emlékezik Hajdó I. Mátyás (sz. 1935). Majd, a háború után, Tamás András telkéből kiszakított területen épült tejcsarnokban Hajdó Jolán, Hajdó Andrásné lett a tejcsarnokos, később Tamás Albertné, sz. Jakab Erzsébet folytatta évtizedekig ezt a tevékenységet, akitől lánya, Erzsébet vette át a tejet, amelyet a székelyudvarhelyi vajgyár szállított el.31 A nyikómenti gépszövetkezetekről és társulásokról kevés dokumentum­mal rendelkezünk. A megmódosodott tejszövetkezeti tagok a gazdakörön tanultak gyakorlatba ültetésére mertek vállalkozni: géptársulatokat, gépszö­vetkezeteket alapítottak. A siménfalvi gazdakör rendelte meg 1910-ben az első talajművelő gépeket. 1919-ben Györfi Károly és társai faszéngázas motorral meghajtott cséplőgépet vásároltak. Hasonló a helyzet Rugonfalván is, ahol elsőnek alakult meg az EMGE helyi csoportja. Benzines traktor meghajtású cséplőgépvásárlásra társultak 1920-ban Sebessi Gábor molnár és csoportja. 1928-ban a s traktort és cséplőgépet. Rendelnek a siménfalvi Józsa-testvérek. A harmincas években megszaporodik a traktorok és csép­lőgépek száma. Kobátfalván a gazdakör rendel traktort és cséplőgépet. Kadácsban Szakács József lesz traktor és cséplőgép tulajdonos, Kecsetben Páll Árpád és Farkaslakán Albert Géza molnár lesz az első cséplőgép garnitúrával rendelkező gazda.32 Cséplőgép tulajdonosok voltak Szentléleken: Albert István, akinek három cséplőgépje, egy herefejtője és magánjáró erőgépe is volt. Lanz-buldog típusú traktort is vásárolt. A szencsedi fűrészüzemét faszéngázas fekvő motorral működtette. Nincs tudomásunk arról, hogy ez kezdetben társulat vagy 30 A Rom. Kát. Elemi Iskola beírási naplójában a 66. iktatószám alatt az első osztályba be van írva Schuller Gabriella, aki 1915. május 15-én született Pest-Pilis-Solt vármegyében. Református és magyar anyanyelvű tanuló. Apja foglakozása: tejcsarnokos. 31 Udvard Róbert tanár sz. Szentléleken 1933. március 26. és meghalt Székely udvarhelyen 2006. szeptember 1-én. 32 BALÁZSI DÉNES: Nyikómenti hármaskönyv. Kiadja az Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 2006. 36-37. 141

Next

/
Thumbnails
Contents