Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában
Nyárádi Zsolt A pereskedésben született határozat szerint „a praedikátor tartás és a Szentegyháznak birodalma a maior parst illeti [...] minekutána Gergely pap elköltözött volna, annak előtte a Szentegyháznak koltsát az Actorok közül Tiboldi György kezéhez adta”.lb2 A 17. század elején tehát bizonyosan állt a faluban templom, amelynek akár középkori előzményei sem kizártak. 1656-ban a szenttamási megyebíró azért perli a kadicsfalviakat, mivel az anyaegyház erdejét a saját templomuk számára vágták, valamint Kadicsfalva ismét el szeretne szakadni Szenttamástól és Udvarhelyhez szeretne csatlakozni, ezért a kadicsfalviak semmi gondot nem fordítanak a szenttamási templomra és annak cinteremfalára.152 153 Az elszakadási kísérletekért, valamint a szenttamásiakkal való bánásmód miatt kétszáz forint bírságra ítélték a kadicsfalviakat. A leányegyház végül 1667-ben le is szakad Szenttamástól.154 Templomának ismert védőszentje Szent Anna volt.155 A régi templomot a 18. század végén elbontják, 1778-1780 között épül ma is álló temploma.156 Érdekes adatra bukkanunk, ha összehasonlítjuk az 1769-1773 között készült I. osztrák katonai felmérést egy mai térképpel, amelyből világosan kiderül, hogy az újonnan épített templomot nem a régi helyére építik fel (1. kép). Míg a régi majdnem a falu közepén, a Bosnyák-patak mellett helyezkedik el, addig az új ettől jóval észak-keletebbre, ma is a falu szélén található. Számolnunk kell tehát egy újabb puszta templommal, amely valahol a sűrűn beépített településrészlet alatt található. Maga a falu a középkortól kezdve katolikus volt, s a szomszédos falvakkal együtt az Udvarhelyi esperességhez tartozott. A régészeti terepbejárások alapján jóval korábbra helyezhető a falu keletkezésének ideje, mint azt az első okleveles források mutatják. A terepbejárások alkalmával a mai templomtól keletre, és a falu központjában gyűjtött vöröses és barna gyorskorongolt durva homokkal soványított oldaltöredékek és peremek a település kezdeteit a 14-15. századra helyezik. (7. kép) A régészeti keltezés és a falu nevének etimológiája teljesen összhangban van. A régészeti adatok és az okleveles források vizsgálata során joggal feltételezhető, hogy a középkorban alapított falu, amely a 16. századra elérte egy közepes udvarhelyszéki falu méreteit, saját templommal rendelkezett a középkor vége fele. Közigazgatásilag 1952-ben csatolják Udvarhely városához. 152 VESZÉLY 1860. 285. 153 VESZÉLY 1860. 346, 348. 154 DÁVID 1981. 306. 155 Schem. 1882. 180. 156 Schem. 1882. 181. 106
