Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

SZEMLE - SZŐCS JÁNOS: Bárth János: Az eleven székely tízes. A csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi tízes működése a XVII-XIX. században

tízesbirtokosságnak közbirtokossággá való átalakulása Csíkszentgyörgy megyéjében nem ment zökkenőmentesen. A tízesek írásban rögzített rendszabályokat, tízeskonstitúciókat, esetleg falutörvényeknek is nevezhető határozatokat, végzéseket fogadtak el. A rendszabályok legfőbb tárgya a tízesek tilalmas erdejének a megóvása, amint ez a tízesek kéziratos könyveiből kivehető. A legrégibb a Körösményfalváé (1619), már ha nem számítjuk az 1601-es évit, a később elpusztult Monyasd tízes konstitúcióját! Az 1619. évi végzés a tilalmas csere-, nyír-és bükkerdők megvédését a tízesbeliek kötelességévé tette. A körösményfalviak 1814-ben újabb konstitúcióban rögzítették a tilalmas erdő megtartásának a szükségét. Altízes, Martonos és Simonszege 1700-ban közösen fogalmazott konstitúciójukban kötelezik magukat egy közösen birtokolt csere és egy bükk tilalmas erdő védelmére. Háromtízes 1795-ben elfogadott rendtartása a tilalmasban megtiltja a kecskék legeltetését és a gyümölcsfák kivágását. Egyben újabb tilalmas erdőket jelölt ki (Bandi verőfele, Dakos verőfele, Monyasd bükké, Három hegyese). A tízes 1840-ben újabb törvénnyel tiltja meg a tilalmasok szélén a foglalásokat. Altízes, Martonos és Simószege 1845-ben egy, addig közösen bírt sarjerdőt nyilvánított tilalmasnak, amelyet akkor a három bánkfalvi tízes fel is osztott egymás között. Jenőfalva 1860-ban konstitúciót alkot a tilalmas erdő védelméről. Ekkor aprólékosan kitértek a szabadítás, az erdőlés szabályaira. A tízestagság alapvető feltétele a tízes területén való lakás. Az lehetett törzsökös tízestag, aki ott is lakott, akivel az un. „beüsmertetés", a teljes jogú tízestaggá avatás megtörtént, az a tízeskonstitúciókból, végzésekből reá háruló kötelezettségeket, anyagi terheket is kellett hogy vállalja. Háromtízes a görög katolikus kántornak (1884), Farkas Mihálynak al9. század második felében, élete végéig szóló bebíró jogot biztosított a tilalmas használatában, mert nagy viharok alkalmával szorgalmas harangozásával igyekezett a leselkedő veszélyt elhárítani (111.). Elete végéig érvényes tilalmasbeli jogot kapott Háromtízestől Baka József kántortanító. Fát hozhatott a tilalmasból. Legeltethetett a tízes legelőjén. Hasonló jogot érdemelt ki Urus Simon pásztorember is (112.). A tízesbeli beltelek birtoklása jogot adott arra, hogy az illető belépőt kapjon, „bebíró" legyen a tízes közvagyonában. Joga legyen a tilalmasban osztott fához, igás állatainak a tilalmasbeli legeltetéséhez, sertéseinek a tilalmas erdőkben történő makkoltatásához, állatainak a tízes legelőin való járatásához.