Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)
RÉGÉSZET - BOTÁR ISTVÁN: A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom régészeti kutatása (2002-2005)
A templom negyedik periódusa (II—III. fal) Mai ismereteink szerint középkori templom utolsó nagy átépítésekor a korábbi szentély elbontása után a meghagyott régi hajó szélességében (III. fal) új, szentélyt építettek (II. fal). A diadalív vonalában megfigyelhető egyértelmű falelválás, habarcs, és falszövet különbség jelezte, hogy a szentélyfal utólag épült a hajófalhoz, azzal egyező szélességben. Az ásatás során az új szentélyfal északi szakaszát és a szentélybelső kis részletét tártuk fel. A fal jelentkezési szintje -11-141 cm, szélessége 90 cm körüli, felmenő részeit mindkét oldalon fehér meszelés borította, alja -234 cm mélységben van. Ezt a falat, a hajófalhoz hasonlóan 1800-ban csak félméternyire bontották vissza, és ma a padló párnafáinak támaszaként szolgál. A II. fal északi oldala mentén néhol bontható volt az alapozási árok: benne szórványos csontok, a fal habarcsától eltérő habarcsrögök mutatták, hogy a fal építését megelőzően korábbi épületet bontottak (a harmadik periódus szentélyét) és építéskor korábbi temető sírjait bolygatták. Egy másodlagos helyzetű, a mai templom alapozásából kibontott, faragott kő sarokgyám alapján tudjuk, hogy a szentély a nyolcszög három oldalával zárult. (21. kép) Az új szentély szélessége az építési jegyzőkönyv és helyszíni ellenőrzésünk 25 alapján is 8,6 m volt, míg hossza 12,3 m körüli lehetett, ui. az 1800-ban lebontott templom hossza 28,3 m volt (15,5 öl; ld. elébb), és ebből a hajó 16 métert tett ki. A szentélyt terrakotta boltozat fedte, melyet 1800-ban a bontáskor berogyasztottak. (22. kép) Az omladékot nem, vagy csak részben építették be: a legfelső, habarcsba rakott téglapadló (téglaméret: 22 x 14 x 4, ill. 26 x 12 x 4 cm) és a mai járószint közötti részt 60-80 cm vastag bontási omladék tölti ki (a boltozó téglák mérete: 23 x 14 x 4,5 cm). Az egyszer hornyolt jól kiégetett téglabordák hosszúsága 42^48 cm, szélességük 11-12 cm, magasságuk 17 cm. Egy bordára még a használat idején több jelet karcoltak az alsó kékesszürkés mészrétegbe melyre még két későbbi fehér meszelés fedett rá. A hiányos monogramok mellett (D L, L D/R (?), z.a (?), vei DE SOML(YO), kétszer, a hornyolatban és a gerincen is olvasható az 1579-es évszám, ill. a NAGYANtAL név a gerincen. 26 A hornyolatban bekarcolt, szimmetrikus elrendezésű rajzocska is látható, tárgya ismeretlen. (23. kép) Ld. 21. lábjegyzet. A plébániához tartozó települések közül a korszakban Taplocán ismeretes a Nagy családnév, 1569-ben innen írják össze a lófők között Nagj Mathe-t. SzOkl. II. 272.
