Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)
RÉGÉSZET - BOTÁR ISTVÁN: A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom régészeti kutatása (2002-2005)
A hajó belsejét a mai padló alatt szintén az 1800-ban lebontott III. fal vastag bontási omladéka tölti ki. Ebből az omladékból került elő szórványként egy 14 cm hosszú, 4-6 cm széles szabálytalan, sérült kődarab, melynek egyik felületén bevésett rombusz alakú, oldalán X alakú jel látszik. A bevésett jelek a székely rovásírás -k- és -b- jelével egyeznek, értelmezésükre egyéb adat híján nem vállalkozunk. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ez a kő a legkorábbi adat a csíki rovásírásra, hiszen a 15-16. századnál mindenképpen korábbi III. falba már falazó anyagként, másodlagosan került." 3 Ez egyben azt is jelenti, hogy a „korai" rovásírásos emlékek nem csak Udvarhely-székhez köthetők, de megerősíti azt a korábbi felismerést, hogy ezek rendszeresen templomok környezetében fordulnak elő. 24 (20. kép) A harmadik periódus keltezéséhez az ásatás során csak közvetett, bizonytalan támpontokat találtunk. Ez a templom a korábbi épület bontását követő hosszabb szünet után, feltehetően a 13-14. század folyamán épült, hajója 1800-ig a templom elbontásáig állt, míg a szentélyt a következő periódus új szentélyének építésekor, valamikor a 15-16. század fordulóján elbontották (ld. alább). Nyitott kérdés maradt, hogy a mai templom toronymelletti helyiségibe befalazott félköríves hengertagos faragványok melyik periódushoz köthetők. Noha hasonló profilú darabok csúcsíves kapuzatokon is előfordulnak későközépkori keltezésük kizárható, hiszen abból a korszakból két másodlagos elhelyezésű ajtó ismert: nyugati a cinteremkapu, ill. a mai templom északi alapfalában azonosított elszedett szárkő. így a somlyói hengertagos kapuk csak az első három periódus valamelyikéhez kapcsolhatók, feltehetően az Árpádkori templom részei lehettek, amint ezt korábban többen is feltételezték. A vitatott lelőhelyű csíkszentmihályi- csíkszentmiklósi- csíkszentmártoni (?) rovásfelirat 1501-ből való ld. FERENCZI 1979, 24-26.; FORRAI én. 159-162. Ráduly János egy további somlyói rovásírásos kőről is tud a torony második emeletének keleti falán. RÁDULY János: Titkok a rovásírásban. Székelyudvarhely 2004. 89-91. Utóbb ennek korát a 13-14. századra, majd az Árpád-korra tette: Örökségünk 2007/4. 30. Az illető kövön azonban a természetes repedésnek tűnő vonalak a kő alján is folytatódnak, így ennek írott, rovott voltát nem tartjuk valószínűnek. A torony építése a 17. században történt (1. később). BENKŐ 1994, 1996. 80.
