Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

RÉGÉSZET - BOTÁR ISTVÁN: A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom régészeti kutatása (2002-2005)

A III. fal építése a korábbi V. fal visszabontását követően történt, korábbi széles alapozás középső tengelyében. Az új falat a korábbi alapozással nem kötötték össze, közöttük kívül földréteg, belső oldalon omladék húzódik, mely fölött jól érzékelhető volt a III. fal lapos alja (!). (18. kép) A III. fal visszabontott tetején a teljes falszakasz külső oldalán kéttéglányi mélységben, egymás felett két-három téglasor húzódik, melyek erősen töredezett állapotban kerültek elő. Ma már megállapíthatatlan, hogy ez a téglaszövet a felmenő falban is folytatódott-e, vagy csak ebben a magasságban alkalmazták néhány sor vastagságban. A téglák között az alsó kőtömböktől eltérő habarcs van, így valószínűleg a fal (lábazati párkány?) utólagos javítása során kerültek a falba.

22 A harmadik kőtemplom szentélyéről szinte semmit nem tudunk, ugyanis a későbbi bővítés során visszabontották, így sem formájára, sem méretére nincsenek jelenleg adataink. Az eddigi kutatási felületekben annyi derült ki, hogy a hajónál keskenyebb volt. A hajófal keleti végén egyértelmű falelválás mutatja, hogy a hajóval egyező szélességű szentélyfal utólagos, a következő periódus része, míg a diadalív keleti felén az egyenetlenül eldolgozott falcsorbázat jelzi egy visszabontott, délebbre húzódó fal nyomát, melyet így a hajóval egyező módon, a korábbi periódus (szentély) alapfalára építettek. (7, 11. kép) A mai templom északi kápolnájában, a középkori szentélyektől északra egy sekrestye északi alapfalát tártuk fel (jelentkezési szintje: -105-130 cm, alapozásának alja: -220—240 cm). A sekrestye északi falához és az északkeleti sarkához utólag egy-egy támpillér épült. (4, 19. kép) A sekrestyefal és a hajóbelsőben feltárt szentélyfal távolsága, így a sekrestye belső mérete 295 cm. Bejáratra utaló jelet nem találtunk. A sekrestye belsejét a mai templom építésekor szinte teljes felületében bolygatták. Felső téglapadlójának szintje -139 cm, ez 32 cm-rel magasabb, mint a szentély padlójának szintje (téglaméretek: 15,5 x 23 x 4 cm, ill. 12,5 x 26 x ... cm). A padló a sekrestye belseje felé erőteljesen süllyedt, akárcsak az alatta futó korábbi habarcsos felületű járószint. A járószintek alatt bolygatott többrétegű temetkezéseket bontottunk ki (2-3, 5. sír). A sekrestyétől északra több egymást bolygató sírt tártunk fel. A mai templom alapfalai miatt a középkori épületrészek viszonya nem megállapítható, a sekrestye keltezését lelet nem segíti. Ennek ellenére a sekrestye első, tárnok nélküli periódusát ehhez az építési periódushoz köthetjük, abból a megfontolásból, hogy az utólagos támpillérek talán a templom következő, késő gótikus átépítése során készülhettek. A lehetőségre Daniela Marcu Istrate hívta fel figyelmünket, segítségét köszönjük.