Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

RÉGÉSZET - BOTÁR ISTVÁN: A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom régészeti kutatása (2002-2005)

a mai templom nyugati alapfaláig futott. A falsarkak értelmezését nehezíti, hogy 1800-ban, vagy azt követően kriptaépítés szándékával (?) belebontottak a középkori faltömbökbe. (75. kép) Az északi torony melletti helyiség alól ugyanis egy „céltalan" boltozott lépcsőlejáró vezet a mai hajó északnyugati sarkához futó középkori alapozásokhoz, melynek falazatába több gótikus terrakotta bordát is beépítettek. A második periódus nyugati záródásának néhány belső kősóra a középkori épület északnyugati sarkába épített Sándor-kripta (erről később részletesen) nyugati fala és a mai épület nyugati fala (itt talán ez a III. fal) között még látható. így a második templom teljes belső hajóhossza mérhető: 13,8 m. A korai periódusok keltezéséhez több fogódzónk van. Az V. fal alapozásának habarcsából egy világosbarna, korongolt cseréptöredék került elő, melyen bebökött dísz látható. A cserép párhuzamai alapján 11-12. századinak tartható. Noha a kerámiatöredék készítéséi-használatát követően elvileg bármikor idekerülhetett, valószínűleg mégis leginkább a második periódus építésének idejét jelzi valamikor a 12. század folyamán. (16. kép) A fal közelében feltárt keltezhető sírok és a falak kapcsolata nem egyértelmű, ezért a sírok kapcsán tett megfigyelések nem köthetők biztonsággal az első két periódus valamelyikéhez. A 10. sír a középkori templomon, azaz esetünkben az V. falon kívül került elő, halántékánál 2-2 darab S-végű haj karika került elő, ebből kettő bordázott, szélesebb (4 mm) véggel, átmérőik: 1,8-2,6 cm közötti, ill. a jobb kezén egy korrodálódott vas (?) pántgyűrű töredékeit találtunk. A bordázott S-végű hajkarikák legközelebbi pénzzel keltezett analógiái 12. századiak,

75 a vázat a C14-es karbonizotópos keltezés viszont ennél későbbre, 1208 és 1270 közötti időszakra keltezte.

76 Az eltérést talán a kopott hajkarikák hosszú (újbóli?) használata magyarázhatja. (17. kép) Alatta egy további sír helyezkedett el (14. sír), melynek betöltésében épületre utaló habarcsrögök, téglatöredék mellett egy nagyobb váz 15 Szentábrahám: BENKŐ 1992, 223. (17-18. sír), 235.(148. sír), 238. (173. sír); Petőfalva: SZÉKELY 2001, 205. (206. sírban III. István ezüstdenárjával), ill. románul Uő: SCIV 41. nr. 1 1990, 87-110.; Zabola: SZÉKELY 1993-1994. 280. (37. sír III. István kettőbe vágott pénzével; 53. sír szintén II. István pénzével); 283. (154. sír III. István pénzével); 284. A kutatás azóta óvatosabb a talált pénzek uralkodókhoz való kötésében, az ún. anonim dénárok használatát a 12. századon belül egyelőre nem sikerült biztosan rögzíteni. Ld.: KOVÁCS 1997. 16 A 10. sír vizsgálatát Nyárády Elemér finanszírozta és a debreceni Atommagkutató Intézetben dr. Szántó Zsuzsa végezte, segítségüket köszönjük!