Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

RÉGÉSZET - BOTÁR ISTVÁN: A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom régészeti kutatása (2002-2005)

Az érthetőség kedvéért a középkori falakat római számmal jelöljük (I-V.), a falakat az előkerülés sorrendjében számoztuk, így ez nem a falak közötti időrendi sorrendet jelzi. A szelvények számozása szintén a munkafolyamatot tükrözi: 1. a kápolna keleti fele; 2. a hajóbelsőben az 1. szelvénytől délre eső szelvény; 3. a kápolna nyugati felében nyitott szelvény; 4-6. a 2. szelvénytől nyugatra eső, a hajóbelsőben elhelyezkedő és a nyugati falig húzódó szelvények. (4. kép) A szelvényeket mindenütt a sárga agyagos altalajig feltártuk (egy kisebb szakasz kivételével, ahol ezt a kiásott föld elhelyezése nem tette lehetővé). A néhol több méteres mélység, a laza sírföld, vagy éppen bontási omladék nem tette lehetővé mindenütt függőleges szelvényfalak kialakítását. Az ásatás során a dokumentációhoz használt szint a templom felmérése során használt szinttel megegyező, ez a mai déli templombejárat legfelső lépcsőfokához képest +113 cm-el van magasabban. így a szövegben és a rajzokon szereplő szintadatok a tényleges, de változó középkori szintekhez képest lényegesen nagyobbak, a gótikus szentélylépcső teteje például -179 cm-en helyezkedik el. Az ásatás során a középkori templomnak csak kis hányadát tártuk fel. Éppen ezért az alább ismertetendő megfigyeléseket és eredményeket nem tartjuk véglegesnek, a további munka során bizonyára kerülhetnek elő olyan adatok, melyek alapján pontosabb képet adhatunk a templom történetéről. (5. kép) A templom első periódusai (V. fal) A templom első két első, korai periódusát kénytelenek vagyunk együtt ismertetni. A legkorábbi kő templom maradványait ugyanis nem eredeti helyükön, falként, hanem a következő periódus (V. fal) falazatában azonosítottuk másodlagos helyen, ugyanakkor jelenlegi adataink nem teszik lehetővé, hogy e két legkorábbi periódus keltezését külön-külön megkíséreljük. A templomdombon egykor állt legelső kő templomról egyelőre csak közvetett adataink vannak. Az általunk feltárt legkorábbi, ún. V. fal alapfalába befalazott másodlagos maradványok: festett-meszeit kő, tégla-, freskó- és habarcstöredékek, kőfaragvány alapján tudjuk, hogy falait meszelés borította és néhol festett volt, nyíláskereteinek egy részét faragott kő elemekből alakították ki. Falazatához sötétvörös pelyvás téglát és köveket egyaránt használtak. Falmaradványok hiányában pontos helyét nem ismerjük, de amennyiben azonosítható alapfalai megmaradtak, akkor azok gyaníthatóan