Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - JÁNOSI CSABA - PÉTER ÉVA - BERSZÁN JÓZSEF - JÁNOSI KINCSŐ: A Felcsíki-medence és Gyimes ásványvizei és gázömlései
határában több ásványvízforrás fakad. Középbükk-patak völgyében, 2005-ben a fürdőépítő kalákások, újították fel a Kerekeger vagy Középbükk néven ismert borvizes helyi fürdőt. A fürdőmedencét tápláló szénsavas Ca-Mg-HC0 3 típusú forrás vize keveredik a talajvízzel, ezért széndioxid-tartalma alacsony. A fürdőtől nyugatra, a patak jobb partján két foglalt borvízforrás van egymás mellett. A Szájváni, Erdőszádi, Lucsallyi vagy Koszáé néven ismert források Ca-Mg-HC0 3 típusú vizek csoportjába tartoznak. Az előbb említett forrásoktól délre találhatók a Bélmezei borvizek. Az Alsó-Bélmezei forrást még Káinoki vagy Fingos borvízként is emlegetik. A kalákában felújított Fingos borvíz Ca-HC0 3 típusú. Valószínű, hogy jódtartalma is van ennek a forrásnak, mert a nép gyakran hajtogatja, „hogy a gusa odaleve". A FelsőBélmezei borvíz Ca-Na-HC0 3 jellegű. Bélmező területén több olyan ásványvízforrás ismeretes - Csorba Véróé vagy Patak mejjéki, a Hortié, a Boldogasszony kútja, a Borsóbérci és a Ballá Mátyásé kútja -, amelyek nem voltak vegyileg elemezve. A vulkanikus eredetű Kissomlyó lábánál tör fel a híres csíksomlyói-borvíz vagy Lobogó. A forrás vizét a két világháború között és magyar időben, előbb Biró Péterek majd a Kelemen család szállította hatszáz madarasi cserépkorsóban, két szekérrel, Csíkszeredába és a környező falvakba, Csíkszépvízre, Csíkcsicsóba és Madéfalvára. A 14 °C hőmérsékletű forrás Na-HC0 3 típusú. A forrástól délre található a 2006-os fürdőépítő kalákában felújított Barátokferedeje. A szép kivitelezésű, hatszögü, fából készült fürdőmedence helyén korábban egy 5x8 méteres famedence állott, amelyet az 1990-es évek elején tömtek be. A Fitód fele lefutó Borpataknak nevezett völgy, a Harom-Somlyó vulkáni vonulat törésvonalát jelöli. A Borpataka jobb oldalán a Széked nevű dűlőben több borvízforrás fakadt. Vizét főleg a taplocaiak hordták. A zsidó vállalkozók, akik a szájhagyomány szerint fürdőt akartak építeni, a rossz forrásfoglalással tönkretették a telepet. Széked nevű helyen 2007-ben a Geolex kismélységű fúrással elérte a szénsavas vizet tartalmazó talajvíz réteget. A Nagysomlyó és a Suta vulkáni kúpok között lefolyó Fitód pataka völgyében, a település nyugati peremén több szénsavas ásványvíz-feltörés ismeretes. A betoncsőbe foglalt forrás és az ásott kutak vize a Mg-Ca-HC0 3 vizek csoportjába tartozik. Fitód határában kihajtott 750 m mély, 327 IPEG kutatófúrás, amely csak flis rétegeket harántolt, Mg-Ca-HC0 3 típusú, 15 °C hőmérsékletű ásványvizet tárt fel. A kút vízhozama nagyon alacsony. A FitódHosszúaszó között húzódó völgy egy kelet-nyugat irányú törésvonal mentén vágódott be. Ezt igazolják a Fitód völgyében feltörő, tiszta Ca-HC03 típusú borvízforrások. A legkeletibb a hosszúaszói Erzsébet forrás, palackozását már a 19. században megkezdték. A kezdetleges cserépkorsós töltésre utal és az