Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - JÁNOSI CSABA - PÉTER ÉVA - BERSZÁN JÓZSEF - JÁNOSI KINCSŐ: A Felcsíki-medence és Gyimes ásványvizei és gázömlései

azzal kapcsolatos eljárásokat vázolja az az okirat, amelyet Kémenes Vince csíkszeredai lakos bocsátott a rendelkezésünkre. Ebből megismerhetjük az akkori szakbizottságok elvárásait, a palackozót működtető „ásványvíz tulajdonosakkal" szemben. (A csíkszentmártoni járásbíróság által kibocsátott rendeletet tanulmányunk végén teljes terjedelmében olvasható.) A Na-Ca-HC0

3 típusú, a két világháború között Vitos Ferencz tulajdonos által, Erzsébet Elisabeta BORVÍZ FORRÁS néven forgalmazott forrás napjainkban elhanyagolt állapotban található, a palackozó épületét is lebontották. De idézzük fel a használati utasítást a palackozott hosszúszói víz háromnyelvű (román, magyar és német) címkéjéről: ,Az „ERZSÉBET" forrás ásványvize kitűnik a vas sulfátok és cloridok majdnem teljes hiánya által s így kizárólag a nátrium, mész- és magnezia ketted sóinak és szabad szénsavnak oldatából áll - miért is páratlan étvágygerjesztő, gyomorégést, székrekedést, puffadást nem okoz, vesebcmtalmak ellen sikerrel használható. Kristálytiszta, szagtalan, borral vegyítve kellemes és üdítő-ital. Használat előtt felrázandó.'''' Hosszúaszó és Fitód között a Puskaporos-borvíz mellett alakították ki a mára már felhagyott Kőszegi-fürdőt. A falutól délre, Szentlélek határában két borvízforrás ismeretes, a Boroszlói vagy Borvízkerti forrás és a Suta mögötti, Kőbányai borvíz. Mindkét forrás vize Ca-Mg-HC0

3 típusú. Itt lezárul a Felcsíki- és Középcsíki-medence keleti peremét jelölő források sora. 2.2. A központi, Olt menti törésvonal ásványvizei A Felcsíki- és a Középcsíki-medence központi tengelyén feltörő ásványvízforrások, víztároló kőzeteit, a medence talapzatát alkotó kristályos palák, dolomitok és mészkövek, a kréta kori homokkövek, lávafolyások valamint az ezekre települt fiatal pliocén-pleisztocén medenceüledékek összlete alkotja. A medence központi részén húzódó törésvonal irányát mutató ásványvizek legészakibb képviselője a Csíkjenőfalva határában Székaszó völgyében található a Vadkéstövi vagy Hámori borvíz, Ca-HC0

3-os típusú forrása. Dél fele a Borvízioka pataka baloldalán fakadnak a Porgyos szénsavas forrásai. Hajdanában itt fürdő is működött, a Porgyos-fürdő. Jelenleg csak egy foglalt borvízforrás és a patakban feltörő széndioxid gáz jelzi a völgyet metsző törésvonalat. Az Olt vetőrendszerére merőleges kelet-nyugat irányú völgyben törnek elő Madicsa-fürdő és Lokpataka borvízforrásai. A szebb napokat is megélt Madicsa-fürdőn két foglalt borvízforrás van használatban. Annak ellenére, hogy a források nagyon közel vannak egymáshoz, a vegyi összetételük más, az egyik, a meleg fürdőt ellátó Mg-HC0

3-os, a másik Mg-Na-Ca-HC0

3os típusú. A felhagyott, leiszapolódott szabadtéri medence alján is gyenge ásványvízfeltörésre utaló nyomok figyelhetők meg.