Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

NÉPRAJZ - SALLÓ SZILÁRD: Urszita a Gyimesekben

rekednek, ez abból is fakad, hogy hatalmuk csupán az állatok tejének mágikus elvitelére korlátozódik. Ezek a fermekásnak nevezett asszonyok a patakvölgyek egyszerű asszonyainak sorából kerülnek ki.

8 Egy másik típusa a gurucsás. Ennek a tevékenysége magára a rontásra irányul, ez a rontás egyaránt lehet ember és állat ellen irányuló. A hannadik, talán legszínesebb rontó típust szépasszonynak nevezik Gyimesfelsőlokon. MAGYAR Zoltán a szépasszonyt úgy határozza meg, mint az erdélyi tündérhiedelmek alámerült továbbélését.

9 A negyedik olyan hiedelemlény-típus, amely rontó, démonikus vonásokkal teljes, már-már átmenetet képez a természetfeletti és természetfeletti erejű boszorkány között. Ok azok a személyek, akiket a Gyimesekben leggyakrabban boszorkéinynak neveznek.

10 Ötödikként az urszitcisnak nevezett hiedelemlény típusát említem. Véleményem szerint az urszitás a fennt megnevezett rontók közül a gurucsással áll legközelebbi kapcsolatban. 4. Egyénre irányuló rontástípusok Gyimesfelsőlokon 4.1. Csináltatás - földön elhelyezett tárggyal való rontás A rontás azáltal történik, hogy a rontó személy az áldozat udvarán tárgyat helyez el. Ezt a tárgyat azért helyezi el, hogy az közvetlen kapcsolatba kerüljön a megrontandó féllel, s így a tárgy kifejthesse hatását. MOHAY Tamás a csinálmányt kotyvalékból elkészített rontásként, varázslásként nevezi meg.

11 PÓCS Éva a tárgyakkal való rontásnak két módszerét különíti el, az egyik az érintkezéses mágia elvén működik, a másik módszer a participációs mágián alapul, eszerint a rontó fél behatol a megrontandó életterébe és ott olyan tárgyat helyez el, amellyel majd rontást okozhat.

12 MAGYAR Zoltán: A csángók mondavilága. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. 95. MAGYAR Zoltán: i. m. 96. 0 MAGYAR Zoltán: i. m. 96. 1 ALBERT Ernő: Boszorkányos dogok. Gyimesi csángó hiedelemmondák, hiedelmek. Bon Ami Kiadó, SEPSISZENTGYÖRGY, 1995. 8. 2 PÓCS Éva: Átok, rontás, divináció: boszorkányság a vallás és mágia határán. In: PÓCS Éva (szerk.): Két csíki falu néphite a századvégen. Európa Folklór Intézet Osiris, Budapest, 2001. 431.