Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2008)

NÉPRAJZ - PETI LEHEL: Adaptálódás és szegregáció. A kulturális különbségek kommunikálása a cigány-magyar együttélésben egy Kis-Küküllő menti településen

nikációja a magyarok részéről nyomatékosan jelentkezik. Az etnikai csoportok közötti széles körű érintkezés, és a kulturális különbségek kevésbé látványos fennállása ellenére, az interakciók során az etnicitás hangsúlyos jelentkezése a helyi társadalom működésének fontos részét képezi. Thomas Hylland ERIKSEN szerint „valójában az etnicitás ott védik fontos és meghatározó tényezővé, cdxol a csoportok kulturálisan egymáshoz közel helyezkednek el, és gyakran lépnek kapcsolatba egymással ". A faluban nem a beszélt nyelv alapján, hanem sajátos kulturális minták alapján differenciálódik a két etnikum. Ezek között legfontosabbként a kollektív emlékezet által számon tartott származást említhetjük."

6 A leszármazás alapján történő etnikai differenciálódás a településen románként számon tartott lakosság megkülönböztetésében érdekes módon nyilvánul meg. Míg a magyar lakossághoz nyelvileg és kulturálisan adaptálódott néhány idősebb román származású betelepülőt máig románként tartja számon a közvélemény, egyenes ágú leszármazottaikat etnikai vonatkozásban nemigen különböztetik meg. Legfennebb oly módon, hogy az ilyen személyekről megjegyezhetik, hogy ,,az apja román volt"; ennek azonban nincs etnikai stigmatizáló jellege. Megfigyelésem szerint ez a fajta etnikai disztingválás főként a középkorú és idősebb generáció sajátja. A magyar lakossághoz adaptálódott, annak kulturális mintái szerint élő, de román származásúként számon tartott néhány család esetében a név működik megkülönböztető tényezőként. A román személyek adaptációjának sikerességét családnevük magyaros használata is jelzi, amely nem feltétlenül hivatalos névváltoztatás eredménye, hanem a helyi gyakorlatban kialakult ejtésbeli sajátosság következménye. Például Gheorghe esetében, a György a ragadványnév, a Dumitru családnév esetében a Dunyitru megnevezés. A cigány lakosság esetében, bár a település néhány beköltözött román családjától eltérően történeti folytonosságban jelen lévő etnikumról van szó, nem működik az egyenes ágú leszármazottaknak a magyarok által történő „bekebelezése".

27 25 ERIKSEN 2006. 329. "

6 Oláh Sándor a homoródalmási cigányok differenciáltságát elemezve beszél arról, hogy a cigányok társadalmán belül a „társadalmi elhatárolódások több komponensre épülő mentális konstrukciókra alapozódnak (a származás, a történeti élővilágban gyakorolt családi foglalkozások, a családi gyökerek a településen, morális értékek)" (OLÁH 2002. 73.). 27 Az adaptáció etnikai megbélyegzettség nélküli, teljes mértékben sikeres voltát értem alatta.