Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái
csíkszentkirályi, karcfalvi, csíkszentmártoni, csíkszentgyörgyi, fitódi iskolaigazgatók. 45 Az ének- és zenetanítás e korban fontos része az iskolai oktatásnak. A csíksomlyói iskola működésének belső bizonyítéka a ránk maradt népének felbecsülhetetlen gazdagsága. A trienti zsinatot követően a gregorián ének és a strofikus népének használata a ferences hagyományban folytatódik. A 16-17. század fordulóján a szerzetesi iskolákban módszeres ének- és zenetanítás folyik. A ferences stílusú mise- és litánia-kompoziciók, antifonák és egyéb tételek legkorábbi ismert forrása KÁJONI János kéziratai. Az erdélyi ferencesek egyházzenei műveltségéről, annak szoros felvidéki kapcsolatairól és az egész erdélyi egyházi énekgyakorlatra kifejtett hatásáról, valamint vezető személyiségéről müvei és munkássága alapján nyerhetünk betekintést (Cantus Catholici, Organo-Missale, Cantionale Catholicum). A Cantionalét kotta nélkül írta, arra külön megírta a kottát. A Cantionale szöveget közöl, mert a dallam a nép fejében és szívében volt jobban, mint a papíron. KÁJONI maga, elődei egy évszázaddal korábban, növendékei és a többi használói, mind orgona kísérettel adták elő annak énekeit. Ez a zenei kincsünk nem élne, nem maradt volna meg schola és énektanár nélkül. 47 KÁJONI gyűjteménye, a Cantionale Catholicum 820 énekkel fémjelzi népi énekkultúránkat. 4 Az első ismert csíki énekeskönyvet - Jancsó Benedek-kódex - csíkszentkirályi és rákosi iskolamesterek (Petri András, Petri András György, Réti János és még négy ismeretlen kéz) írták 1630-1663 között, s áll 217 magyar énekből, 9 himnuszból. Ez az énekes könyv KÁJONI forrása volt. Ennek folytatása a Mihál Farkas gyűjteménye (1670-1699) és a Bocskor-kódex (1716-1739 közt íródott). Mindezen érték megteremtője a székely lélek, mely épített románkori templomot, s azt csúcsívekkel újította fel, eldugott falvaiba freskókat festett, szárnyas oltárokat készített, s nem hagyta el a művészi templomok legfőbb kiegészítőjét: az orgonát és az éneket. így mentette meg papjai, szerzetesei, iskolamesterei által az ősi magyar kincseket. 4 Bethlen Gábor fejedelem 1614. évi katonai összeírása szerint Csíkszékben 48 helységben 50 „deák"-ot vettek lajstromba. Ugyanitt I. Rákóczi György 1643. évi katonai összeírása szerint 65 olyan személyt jegyeztek fel, akiknek BENEDEK Fidél: /. m. 270.; Magyar Kódex i. m. 3. 267-268. BENEDEK Fidél: Csíksomlyó i. m. 446., 461^462. DOMOKOS Pál Péter: „...édes Hazámnak akartam szolgálni..." Budapest, 1979. 134. ENDES Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Reprint. Budapest, 1994. 152.; DOMOKOS Pál Péter: /'. m. 64-14.