Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

kijárt a „deák"-i állapot feljegyzése, 5 helységben említenek olyanokat is, akik „pappá lettek", 3 helységben olyanokat, akik „Scholaban tanulnak".

50 A csíki művelődés ápolásáról így emlékezik meg BENKŐ József a Transsylvania specialis-ban: „az alsó fokú iskolákon kívül a művelődést ápolják a csíksomlyói szemináriumban és iskolákban a reformált Ferenc-rendi atyáknál... Végül megjegyzendő, hogy az Appr. I. 1, 5. szavait, amelyek a csíki iskolai kollégiumról szólnak, erre a gimnáziumra vonatkoztatom.''''

51 A csíki nemes urak sem ültek tétlenül, akik igényüket megfogalmazták, hamar felhúzták az iskola faépületét. A plébániai iskolák helyben és vidéken működnek. Azok tanítóit Somlyón képezik ki. A kolostor oktató-nevelő tevékenységét segíti a 32 konfráter és Báthory Zsigmond évi adománya. Báthory Endre bíboros, fejedelem Kolozsvárt 1599. június 22-én kelt levelében engedélyt ad a csíki ferenceseknek, hogy az országba i szabadon, békésen járhassanak a katolikus hívek lelki gondozása és alamizsnagyűjtés végett.

52 A Báthoryaktól nyert engedmények később támpontul szolgáltak a katolikus státus uraknak, hogy jogaikat a református fejedelmek előtt valamilyen formában védjék. Báthory Endre intézkedései nem múltak el nyomtalanul, főleg a kollégiumi iskola, mely a székely ifjakat felvértezte kellő tudással, hogy tanulmányaikat külföldön tudják folytatni. XIII. Gergely pápa (1572-1585) az olmützi papneveldét azzal a szándékkal hozta létre (1573-ban), hogy ott tanulhassanak a protestáns országok ifjai. Olmütz (Alamóc) magyar ifjakat is fogadott. V. Pál pápa (1605-1624) úgy rendelkezett, hogy amíg az erdélyi egyházmegye saját papképzéssel nem rendelkezik, addig két erdélyi ifjú Olmützben készüljön elő a papságra.

53 A keletporoszországi braunsbergi pápai kollégiumban az alapító XIII. Gergely rendelkezése értelmében erdélyi ifjak számára is voltak ingyenes alapítványi helyek, amit elég sűrűn igénybe vettek. A Báthoryak korában számos erdélyi növendéket találunk, akik azután visszatértek hazájukba, mások meg a lengyel királyi udvarban és Báthory Endre bíboros, ermlandi püspök körében helyezkedtek el.

54 SZABÓ Miklós: A csíkszékiek egyetemjárása 1918 előtt című tanulSZABÓ Miklós: A csíkszékiek egyetemjárása 1918 előtt. In: Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2004. Társadalom- és Humántudományok. Csíkszereda, 2005. 54. 51 BENKŐ József: Transsilvania specialis. II. 247.; Uő írja 245.: „ennek a széknek a jegyzőkönyveit 1694-ben a tatárok dúlása megsemmisítette, ezért kevés okirat maradt fenn, amelyből régebbi politikai állapota megvilágítható lenne." 52 GYÖRGY József: i. m. 679. 53 MARTON József: i. m. 64-65. 54 GALLA Ferenc: Ferences misszionáriusok Magyarországon: A Királyságban és Erdélyben a 17-18. században. Budapest-Róma, 2005. 121-122.