Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - DARVAS-KOZMA JÓZSEF: Adalékok a csíksomlyói gimnázium történetéhez. A csíksomlyói ferences kolostor és iskolái

jelenléte, a könyvek eredete, kötése és posszeszorai a gimnázium működésére utalnak. Iskolázás terén irányadó a nagyszombati iskola volt. Oláh Miklós 1554-ben kiadta a nagyszombati iskola szabályzatát: az iskola igazgatója a lector. Ez választja meg a tanítót (al-olvasó), ki tudós, katolikus férfiú, s a mennyire lehetséges, a szabad művészetek mestere legyen. A megerősítés az érsek joga. A tanító tiszte: vasárnaponként az evangéliumot magyarázni s a hittanból előadást tartani; köznapokon magyarázza a latin nyelvtant; olvassa a költők közül: Virgilt, Horáczot, Ovidiust, Terentiust; a szónokok közül: Cicerót és Quintiliánt; a történetírók közül: Liviust, Sallustiust, Caesart. Ezenkívül tanítja a dialektikát, retorikát, számtant »és a többi szabad művészeteket«. Hetenként legalább egy írásbeli feladványt ad a tanulóknak, hogy magukat a költészetben és prózában is gyakorolják: szónoklati és vitatkozási gyakorlatokat is rendez. Ünnepeken s vasárnapokon egyházi öltönyben jelenik meg az isteni tiszteleten az egész tanuló ifjúsággal; köznapokon felváltva az ifjúság negyedrészét vezeti misére. Külön énekmester (succentor) tanítja az egyházi éneket.

42 A rectorX vagy lector scholaet erkölcsi jó bizonylata alapján nevezték ki. Feladata és hatásköre a tanítás megszervezése tartozott. A rector seniorX viszont választották, ő volt az iskolai esküdtszék elnöke, az iskolai rend őre, feladata továbbá a rektor tekintélyének védelme, a tandíjak beszedése, a közvagyon kezelése, a járandóságok igazságos és méltányos kiosztása.

43 Az egyik csíksomlyói senior rector nevét megőrizte a ferences könyvtár. 1594-ben Szentdomokosi Miklós „senior rector" jegyezte be nevét D. E. Pamphili: Egyháztörténet c. kötetébe, amely szerint ő volt a könyv használója.

44 Ez a szövegtanú egymaga is azt a fontos eseményt őrzi és erősíti, hogy elkezdődött már a csíksomlyói kolostorban a világi ifjak magasabb színtű oktatása. Innen kerülnek ki a „deákok" mint tanult emberek, és töltik be a vidék iskolamesteri, tanítói, kántori, jegyzői, egyszóval licenciátusi tisztét. 1598-ból ismerjük Lőrinc csíkszentsimoni sehol amestert, az 1600-as évek elején névleg ismertek a be. Quirini utódának III. Zsigmond lengyel király 1607-ben Arsengot nevezte ki bakói püspöknek. Utódjának 1611. április 18-án V. Pál Lubieniczkyt nevezte ki, s a kolostort birtokba vette, de nem a csíksomlyói, hanem a lengyel ferencesek számára. Ezzel a magyar ferencesek kiszorultak a bakói kolostorból. Ősszel a tatárok fogságába esett. Nehezen szabadult. Ezután Varsóba ment. Vö. MCSMOI. 155., II. 791. BUNYITAY Vince: i. m. II. 21-22. BÖLCSKEI Gusztáv: A kezdetektől a váradi iskola beolvadásáig (1660). In: A deberceni református kollégium története. Szerk. Kocsis Elemér. Budapest, 1988. 21. ANTAL Imre: Tisztesség adassék. Lapok a csíkszeredai Római Katolikus Gimnázium történetéből. Csíkszereda, 1994. 10.